Módosításokkal folytatódik az energiahatékonysági program
Módosításokkal folytatódik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az egyik legfontosabb hazai energiamegtakarítási program, amely eddig főleg lakossági, a jövőben inkább ipari fókuszú lesz. Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az iparági szereplőkkel folytatott egyeztetés után változtatnak a program részletein.
Az EKR uniós program, amelynek révén a hazai energiakereskedők energia-megtakarítási programokat dotálnak. A gáz- és áramkereskedők 2026 és 2030 között forgalmuk 1,4 százalékát kötelesek az energiahatékonyság javítására fordítani. A kereskedők az általuk kereskedett energiamennyiség függvényében hitelesített energia-megtakarításokat (HEM) vásárolnak. Összesen mintegy 600 kötelezett van, köztük kisebb benzinkút-üzemeltetők is, de a piac meglehetősen koncentrált.
Sok volt a visszaélés
Tótth András szerint az EKR régóta vitatott, sok visszaéléssel terhelt rendszer, de 2027. január 1-jétől változhatnak a szabályok. A kormány szerint az ipar által befizetett pénznek csak kis része hasznosult, a kiskapukat pedig sokan kihasználták. A korábbi időszak jelentős szereplői között volt a Masterplast Nyrt. és a Piramis Építőház, valamint több olyan cég, amelyet piaci szereplők egyes politikai érdekkörökhöz kötöttek.
A kormány a programot nem engedte el, de be akart avatkozni: júniusban, majd szeptember 23-án társadalmi egyeztetést szerveztek. A problémák közé tartozott, hogy a cégek a program költségeit áthárították a lakosságra, olykor túlárazva is.
Ipari fókusz, lakossági célok
A fő változás, hogy a jövőben több lesz az ipari és kevesebb a lakossági program. Az új rendszerben 50 százalékban ipari, 25 százalékban lakossági programokra menne a pénz, 25 százalékot pedig szabadon lehetne felhasználni ipari és lakossági projektekre. Az ipari fogyasztók a saját energiamegtakarítási programjaikat is elszámolhatják, illetve projekteket vásárolhatnak másoktól.
A lakossági elemnél a cél, hogy elsősorban az energiaszegény területeken használják fel a forrásokat, ehhez a jelenlegi katalógust is át kell dolgozni.
A szigetelés lenne a legfontosabb
Az energiaszegény háztartások támogatása kiemelt nemzetgazdasági érdek. Ha jól szigetelt lenne a magyar lakásállomány, a téli lakossági gázfogyasztás harmadát, mintegy 1 milliárd köbmétert lehetne megspórolni. A jobb szigetelés a nyári hűtésnél is segítene: a légkondik hidege nem szökne ki azonnal, így a csúcsidőben jelentkező 1500–2000 MWh lakossági fogyasztás felét lehetne megspórolni vagy időben áthelyezni.
Míg a Fidesz erősen a lakosság felé tolta el a programot, amelyben mintegy 200 ezer lakás kapott födémszigetelést, addig az új kormány inkább az iparban támogatna projekteket szabályozással. Nagy előrelépés lenne, ha az új rendszerből ki lehetne szűrni azokat, akiknek nem volt hozzáadott értékük. Azok, akik az EKR révén kaptak energiahatékonysági rendszert, nagyrészt elégedettek voltak, mert kevesebb gáz és tűzifa is elég volt a fűtéshez.
Most a tervek szabályozásba ültetése következik, az államtitkár abban bízik, hogy a 2027-es naptári év már új szabályozással indulhat.
