Megállapodás született Grönlandról az ENSZ-ben
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland képviselői kedden aláírták a Grönlandról szóló megállapodást New Yorkban, az ENSZ épületében. Ezzel lezárult az a válság, amely mélyen megrázta Európa és Washington kapcsolatát, és példátlan helyzetbe hozta a NATO-t.
A megállapodás aláírásakor Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy ez „hatalmas siker Európának, az Egyesült Államoknak és mindenkinek”, Grönlandnak pedig egyenesen csodálatos lesz. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a sziget megszerzése ezzel lekerült-e a napirendről.
Jens-Frederik Nielsen, a Dániához tartozó, nagyfokú autonómiát élvező sziget kormányfője úgy fogalmazott: „Mindent egybevetve ez egy fantasztikus megállapodás Grönlandnak.” Mette Frederiksen dán kormányfő megkönnyebbülten, büszkén és boldogan nyilatkozott az aláírás után, Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter pedig történelmi megállapodásról beszélt.
Washington két katonai bázist kapott
A megállapodás értelmében az Egyesült Államok két új katonai bázist létesíthet Grönlandon. Az egyiket a sziget déli csücskénél lévő Narsarsuaqnál, a másikat a sziget északkeleti részén található Mestersvignél. Jelenleg az Egyesült Államoknak egy katonai bázisa van Grönlandon, a Pituffik űrbázis, amelyet a megállapodás szerint modernizálhatnak és kibővíthetnek.
Trump közölte, hogy „azonnal megkezdjük egy jelentős katonai jelenlét kiépítésének folyamatát a megfelelő helyszíneken”, de a műszaki részletekről még meg kell egyezniük a feleknek. A megállapodás engedélyezi további amerikai katonai bázisok létesítését is, ami azonban nem újdonság, mivel az 1951-es szerződés ezt már eddig is lehetővé tette Washingtonnak.
Új elem, hogy az Egyesült Államok tengeralattjárókkal szabadon hajózhat a vízfelszín alatt a grönlandi felségvizeken, gyorsított kormányzati engedéllyel „személyzet nélküli katonai létesítményeket” hozhat létre a szigeten, valamint az Aranykupola néven ismert rakétavédelmi rendszer elemei is megépülhetnek.
A megállapodás mindhárom fél külön engedélyéhez köti, hogy nem NATO-tagországok katonai létesítményeket hozzanak létre a szigeten. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a nemzetbiztonságot veszélyeztető beruházásokkal akarnának megjelenni Grönlandon olyan országok, amelyek nem tagjai vagy partnerei a NATO-nak vagy az Európai Uniónak.
Dánia és Grönland többet kapott
A megállapodás megerősíti a Dán Királyság szuverenitását és területi egységét, valamint elismeri, hogy a grönlandiak a nemzetközi jog értelmében önrendelkezési joggal rendelkező népnek minősülnek. A megállapodás kitér arra az esetre is, ha Grönland kikiáltaná a függetlenségét: ekkor a dán és a grönlandi kormánynak biztosítania kell, hogy a megállapodás a független Grönlandra is érvényes legyen, valamint hogy a sziget a NATO tagja maradjon.
„A megállapodás elismeri, hogy önrendelkezési joggal rendelkező nép vagyunk” – emelte ki Nielsen. Naaja Nathanielsen, a dán parlamentben ülő függetlenségpárti grönlandi képviselő szerint a megállapodás legjelentősebb része az aláírásokat tartalmazó oldal, ahol a grönlandi kormányfő neve is szerepel.
Elemzők: nagy ár korlátozott változásokért
A megállapodás aláírása után elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a Trump-kormány nagy diplomáciai árat fizetett egy olyan egyezségért, amely nem jelent túl nagy változást az eddigi helyzethez képest. Mikkel Runge Olesen, a DIIS kutatóintézet kutatója szerint „rendkívül magas ár viszonylag korlátozott változásokért”, és az amerikai elnök fenyegetései hosszan tartó károkat okoztak az Egyesült Államok és Dánia, Grönland, valamint Európa kapcsolatában.
A Wall Street Journal szerkesztőségi véleménycikke szerint Washington „olyan diplomáciai árat fizetett, amelyet nem lett volna szükséges megfizetnie”. A lap megjegyezte, hogy Trump tülekedése miatt a NATO megosztottnak tűnt, amit Oroszország igyekezett kihasználni. Nielsen grönlandi kormányfő egy sajtótájékoztatón jelezte, hogy hosszú időbe fog telni, mire újra helyreáll a bizalom az Egyesült Államokkal.
