Kapitány István: Nem lesznek többet ezermilliárdos túlárazások
A Tisza-kormány világos, számon kérhető, mérföldkövekre épülő, határozott energiapolitika mellett kötelezte el magát – mondta Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter a G7 Paradigma – Verseny az energiáért konferencián tartott előadásában.
A miniszter szerint Magyarországon vannak források az energiarendszer fejlesztésére, de az előző kormányok alatt ezek a források inkább mentek sportfinanszírozásra vagy állami koncessziókra, mint a fontos fejlesztésekre. Példaként említette, hogy a paksi atomerőműnél már 2019-ben érzékelték a szakemberek, hogy a hűtőrendszereken változtatni kellene, el is készültek a tervek, a kivitelezés viszont elmaradt, miközben ennek költsége kevesebb lett volna, mint az a 20 milliárd forint, amit az MVM sportszponzorációkra költött. Így Pakson idén nyáron két hét alatt kellett a szükséges változtatásokat kiépíteni, hogy ne kelljen leállítani teljesen az erőművet.
Nemcsak az MVM-nél tapasztalta azt, hogy az állami cégek nem arra költöttek, amire a feladatuk lett volna. Magyarországon 91 híd van kritikus állapotban, a magyar állami bankok mégis afrikai beruházásokat finanszíroztak 400 millió dollárért, 80 százalékos garanciával. Ebből is látszik, hogy vannak erőforrások, csak jól kell őket felhasználni.
A jövőben nem lesznek ezermilliárdosan túlárazott projektek, nem lesznek 35 éves koncessziók, így források szabadulnak fel, amiket a kormány egy zöldebb és megbízhatóbb energiarendszer megteremtésére költhet majd. Emellett az RRF-pénzeket is sikerült hazahozni, így ezekből is lehet költeni az energiahálózat fejlesztésére és más fontos beruházásokra, például okosmérőkre.
A miniszter szerint az energiapolitikában csodaszer nincsen. A kormány energiapolitikájának lényege, hogy a nukleáris alapú ellátás lesz az elektromos ellátás alapja, a kormány folytatja a napelemek kiépítését, ha kisebb mértékben is, mint eddig, és a következő 3-4 évben 3-4 ezer megawatt szélerőmű-kapacitást és 3-4 ezer megawatt tárolókapacitást biztosít. Hangsúlyozta, hogy a szélenergia-beruházások, amelyekre már kiírták a tendereket, nem az RRF-forrásokból, hanem magántőkéből valósulhatnak meg, és azokba energiaközösségek, önkormányzatok is akár 25 százalékos részesedést szerezhetnek, amivel 17 millió forinttól 3 milliárd forintig terjedő egyszeri hozzájárulásra és 9 millió és félmilliárd forint közötti éves bevételre tehetnek szert.
A nukleáris energiánál a prioritás a paksi erőmű üzemidő-hosszabbítása, amellyel 2052-ig vagy 2057-ig biztosított lehet a 2000 MW-os termelés, ami nagyon fontos lenne a magyar energiaellátás szempontjából. Ami a Paks II-t illeti, a miniszter elismételte, hogy a kormány a projekt teljes körű átvizsgálását vállalta. A konferencián elmondta például, hogy a nyári energiakrízis után úgy tűnik, ugyanolyan hűtőcsatornából nem lehetne megoldani az új erőmű hűtését, mint ami a már működő erőműnél van.
A földgáz- és kőolajellátásban diverzifikálni kell a beszerzéseket, mert jelenleg a földgázimport 80, a kőolajimport 90 százaléka egy helyről származik. A kormány aktív tárgyalásban van arról, hogy Magyarország a 2027-ben megnyíló romániai Neptun Deep gázmezőről szerezzen be földgázt, és a horvát és görög LNG-terminálok nyújtotta lehetőséget is ki kell használni. A kőolajnál az előző kormány és a Mol többet is tehetett volna, hogy a Barátság-vezeték sérülése vagy kiesése esetén a horvát Janaf-Adria vezetéken gyorsabban érkezzen Magyarországra a szükséges mennyiségű olaj.
A miniszter a kormány által nyújtott dízeltámogatásról is beszélt. Mint mondta, az ellenzék számon kéri a kormányon, hogy miért nem védett árakkal vagy az adók csökkentésével segít a dízelautósoknak, miért direkt támogatást nyújt. Kapitány István szerint az előző kormány hazárdírozott akkor, amikor az ársapka-rendszerben a stratégiai dízelkészleteket árazásra használta, így 90 napról 44 napra vitte le a készleteket. A Tisza-kormány ezt a készletet visszatöltötte, és nem fogja soha árazásra használni.
