Önkormányzatiságát félti a baranyai közgyűlés, miközben több mint 10 milliárd forintos forrásvesztés derült ki
A fideszes többségű Baranya Megyei Önkormányzat csütörtöki ülésén több mint 10 milliárd forint értékű forrásvesztésről tájékozódott a közgyűlés. A kiesés a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP+) keretében várható, amelynek csökkentéséről augusztusban született kormányhatározat.
A kormányzat indoklása szerint az Európai Unió kondicionalitási eljárása miatt elszenvedett forrásvesztés, valamint az aktuális forint/euró árfolyam miatt csökkent a program kerete. A Baranya megyei fejlesztési programok esetében ez az eddig fel nem használt keret több mint 10 milliárd forintos kiesését jelenti energetikai, turisztikai és gazdasági fejlesztések területén.
Nagy Csaba, a közgyűlés fideszes elnöke szerint mivel ezek a programok az EU és Magyarország társfinanszírozásában valósulnak meg, érdemes volna a kieső pénzt a központi költségvetésből pótolni. Ennek érdekében megkeresik a térség országgyűlési képviselőit. Az erről szóló határozatot pótlólagosan nyújtotta be, és a fideszes többségű közgyűlés támogatta is.
Ellenzéki képviselő szerint a Fidesz üresítette ki a megyei önkormányzatokat
A Változást Akarók Nemzedéke (VAN) színeiben politizáló Schwarcz-Kiefer Patrik másként látja a helyzetet. Elmondta, hogy az elmúlt években többször korrigálták ezeket a programokat, és amikor gyenge volt a forint, a fideszes sikerkommunikáció arról szólt, hogy mennyivel tudták megemelni a keretet. Most visszarendeződés történik, arról nem is beszélve, hogy az előző kormányzat miatt elvesztett forrásokról egy szó sem esett. Hozzátette: a mostani kormánynak rengeteg uniós forrást sikerült megmentenie és hazahoznia.
A közgyűlés ülésén egy másik, erősen politikai töltetű napirendi pont is előkerült: a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) aggódik amiatt, hogy a Tisza-kormánynak pontosan milyen tervei vannak a megyékkel. Magyar Péter szeptember elején fideszes kifizetőhelyeknek nevezte a megyei önkormányzatokat, amelyek szerinte teljesen feleslegessé váltak, de egyelőre nem közölte, mit akar kezdeni velük a kormány.
Sokan a megszüntetéstől tartanak, ezért a MÖOSZ egy munkaanyagot készített a saját szerepük hangsúlyozására. Nagy Csaba a vita egy pontján jelezte: olyan politikai helyzet alakult ki, hogy sokan nem mernek megszólalni, oda kell figyelni, hogy tartalmilag mit is mondunk. Kikérte magának azt is, hogy a megyék fideszes kifizetőhelyként működnének. Felemlegette azt is, hogy egy augusztus 20-i megemlékezésen a Tisza képviselői nemkívánatos személynek minősítették, ami szerinte a rendszerváltás óta példátlan.
Egyetértés a forráskoordinációban, vita az intézményfenntartásról
Schwarcz-Kiefer Patrik hangsúlyozta, hogy ő sem ért egyet a megyék megszüntetésével, azonban szerinte éppen a Fidesz-kormányok üresítették ki ezeket az intézményeket. Úgy látja, hogy sokkal erősebb középszintű kormányzásra lenne szükség, bátrabb, ambiciózusabb is lehetne a MÖOSZ anyaga. Nehezményezte azt is, hogy az önkormányzatiság miatt már korábban is lehetett volna aggódni, a dokumentum születhetett volna 2024-ben, 2022-ben vagy 2018-ban is.
A fideszes képviselők, többek között Polics József, Komló és Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere is elismerte, hogy mára csak a fejlesztési források és a pályázatok koordinációja maradt lényegében a megyei önkormányzatoknál, de óva intettek attól, hogy ismét intézményfenntartó szerepkört kapjanak az egészségügy vagy az oktatás területén. Erre csatlakozva Nagy Csaba azt is kijelentette, hogy szerinte az oktatást jó irányba vitte a Fidesz, legfeljebb kisebb igazításokra lenne szükség.
A MÖOSZ javaslatcsomagját a baranyai közgyűlés támogatta. A napokban több megyei önkormányzat hasonló szavazásra készül.
