Nem az aszályt okozza, de a jégkár ellen sem igazán hatásos a jégkármérséklő rendszer
Az idei jelentős aszályt sokan legalább részben az Országos Jégkármérséklő Rendszer, azaz a Jéger számlájára írták. A VulcanAgro Kft. tulajdonosa, Vázsonyi László petíciót is indított a rendszer ellen, amelyet 14 ezer aláíróval adott át Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszternek. A miniszter már májusban jelezte, hogy felülvizsgálják a Jéger működését és szakmai felügyeletét, ennek nyomán független szakemberekből álló tudományos testület vizsgálta meg a rendszert.
Most megjelent a kormány weboldalán a Jéger környezeti hatásainak és hatékonyságának értékelése című tanulmány, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia foglalt össze. Az eredmény egyik fele nem különösebben meglepő: a rendszer nem tehető felelőssé az aszályért, erre korábban sem utaltak tudományos eredmények. Az viszont kiderült, hogy a jégkármentesítésben sem különösebben hatékony a Jéger, vagyis nem éri el azt a célt, amiért telepítették.
A Jéger úgy működik, hogy az országszerte elszórt 986 talajgenerátorral – 223 automata és 763 manuális egységgel – acetonos ezüst-jodid-oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid-részecskék a feláramlással feljutnak a felhők felsőbb rétegeibe. Céljuk, hogy csökkentsék a jégszemcsék méretét és kialakulásuk valószínűségét, minimalizálva a jégesők okozta károkat. A generátorokat a HungaroMet előrejelzése alapján azokban a régiókban kapcsolják be, ahol 30 vagy 60 százalék a nagy méretű jégdarabok kialakulásának esélye. Ilyenkor azonban nem kergetik el a felhőket, csak a csapadék nem nagy, hanem kisebb jégdarabokban vagy esőként hullik le.
A Bozó László meteorológus, akadémikus által vezetett bizottság azt találta, hogy a Jéger működésének nincs jelentős, 10 százalékot meghaladó hatása sem a jégeső okozta károk mértékére, sem a lehulló csapadék mennyiségére. Jégesők leggyakrabban a dél-dunántúli régióban, valamint Heves megyében fordulhatnak elő. A jégesők gyakoriságának térbeli eloszlása összhangban van azzal, hogy a hevesebb zivatarok gyakran a Magyarországot rendszerint délnyugati irányból elérő mediterrán ciklonokhoz kapcsolódva alakulnak ki. Az ország északi részén pedig valószínűleg domborzati okok miatt alakul ki az átlagosnál gyakrabban jégeső.
A bizottság azt is megállapította, hogy a rendelkezésre álló tudományos ismeretek nem igazolják, hogy a Jéger jelentősen befolyásolná a felszínre hulló folyékony halmazállapotú csapadék mennyiségét és térbeli eloszlását.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a Jéger üzemeltetése nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályos időjárásáért. A magyarországi hőmérsékleti és csapadékadatsorok elemzése alapján az aszály és a szárazság a Kárpát-medence éghajlatának jellemzője – írták. A mérések kezdete óta a 2026-os nyár bizonyult a legszárazabbnak, és a Jéger működése előtt és üzemeltetési időszakában is megfigyelhetők voltak egymást követő csapadékosabb és szárazabb periódusok.
A felszíni megfigyeléseken és műholdas távérzékelési adatokon alapuló aszályindikátorok egyértelműen igazolják, hogy a 2026-os év nemcsak Magyarországon volt extrém száraz, hanem az aszály lényegében az egész európai kontinensen erősen éreztette hatását – tették hozzá a kutatók.
Azt is megvizsgálták, hogy a talajban van-e kimutatható ezüstfelhalmozódás, mivel a rendszer működése során a légkörbe juttatott ezüst-jodid a felszínre kerülve a talajban is lerakódhat. A Jéger üzembe helyezése után, 2020-ban öt település körzetében 100 helyszínen vizsgálták a talaj kémiai összetételét, további 25 helyen pedig a talajvízét. A mérések során egyik talajmintában sem mutattak ki a módszerrel mérhető ezüstkoncentrációt, vagyis a vizsgálat időpontjában és helyszínein nem találtak bizonyítékot az ezüst felhalmozódására. A nemzetközi szakirodalom alapján ugyanakkor a további vizsgálatokhoz a talaj felső 5–10 centiméteres rétegéből javasolnak mintát venni, mert az ezüst elsősorban itt halmozódhat fel, a mélyebb rétegek vizsgálata pedig alábecsülheti a koncentrációját.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy az időjárás potenciális módosításához használt rendszerek működtetése Magyarországon nem engedélyköteles, és még bejelentési kötelezettség sem szükséges hozzá. Sajnos ez egyrészt lehetőséget ad olyan rendszerek piaci értékesítésére és alkalmazására, amelyeknek bizonyíthatóan semmilyen hatásuk nincsen – például hanggenerátoros jégeső-elhárítás vagy néhány talajgenerátorból álló rendszer működtetése –, másrészt lehetőséget ad különböző álhírek terjesztésére – írták.
Ezért javasolták, hogy a működő rendszerek esetében legyen kötelező a bejelentés, új rendszerek esetében pedig a működés engedélyezése legyen előzetes hatástanulmányhoz kötött. Azt is javasolták, hogy a működési engedély kiadása a szokásos eljáráson túl egészüljön ki a módszer tudományos megalapozottságának ismertetésével és ennek kontrollálásával.
