Korniss Péter beismerte, hogy beszervezte az állambiztonság
Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak adott interjújában beszélt először nyilvánosan arról, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság nyilvántartásában. A jövőre 90 éves fényképész maga kereste meg a lapot, mielőtt nyilvánosságra hozták volna az egykori hálózati személyek adatait tartalmazó hatos kartonokat.
Korniss azt mondta, szégyelli a történteket, és azért döntött a megszólalás mellett, mert szeretné, ha a közvélemény tőle ismerné meg beszervezésének körülményeit. Attól tart, hogy ügynökmúltja miatt a több évtizedes fotográfusi munkásságát is másként ítélhetik meg.
Korniss az 1956-os forradalom idején másodéves joghallgató volt, részt vett a tüntetéseken, és beválasztották a MEFESZ jogi kari vezetésébe is. A forradalom leverése után többször letartóztatták, az egyetemről pedig kizárták.
Elmondása szerint 1957 márciusában, a Gyűjtőfogházban szervezték be, miután hosszú börtönbüntetéssel fenyegették. A fotográfus akkor 19 éves volt, és annyira félt a megtorlástól, hogy végül aláírta az együttműködésről szóló dokumentumot. A nyilvántartási karton szerint is nyomásgyakorlással szervezték be.
A következő években Korniss segédmunkásként dolgozott, és időnként találkozott az állambiztonsági kapcsolattartójával. Visszaemlékezése szerint jelentéseit egy Népszabadságba rejtve adta át, de arra már nem emlékszik pontosan, miről kellett beszámolnia. Azt állítja, érdemi információkkal nem tudta segíteni a titkosrendőrséget.
Utoljára 1963-ban keresték meg, amikor már a Nők Lapjánál dolgozott fotósként, ekkor azonban visszautasította az együttműködés folytatását. A hatos karton szerint 1966-ban alkalmatlanság miatt zárták ki a hálózatból, munkadossziéját pedig később megsemmisítették.
Korniss elmondta, hogy nyolc-tíz évvel ezelőtt szembesült azzal, hogy beszervezésének írásos nyoma is fennmaradt, amikor egy fotótörténettel foglalkozó kutató megmutatta neki a karton másolatát. Korábban csak feleségével és Novák Ferenc koreográfussal osztotta meg a történteket, az elmúlt hónapokban azonban családtagjainak és közeli barátainak is beszélt a történtekről.
Azt mondta, a szégyenérzet miatt nem állt korábban a nyilvánosság elé. Hangsúlyozta, hogy amikor 1967-ben először Erdélybe, Székre utazott fényképezni, már nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. Korniss abban bízik, hogy történetének megismerése segíthet megérteni akkori döntését.
Szerdán történelmi fordulóponthoz érkezik Magyarország: megkezdődik a köznyelvben csak ügynökaktákként emlegetett dokumentumcsomag nyilvánosságra hozatala. A részben most, részben február 25-én megnyitni tervezett aktákban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szakértői szerint 55-60 ezer név lesz olvasható, azaz „szinte mindenki talál majd hálózati személyt a családjában”.
