Svéd győzelem a New York Maratonon
Harminc év szünet után vasárnap Andreas Almgren lett az első Európában született futó, aki megnyerte a New York Maratont. A svéd atléta 2 óra 6 perc 1 másodperces idővel, 13 másodperces előnnyel győzött a 42,195 kilométeres távon, élete első maratonján.
Az utolsó kilométereken hárman maradtak az élen: a címvédő Benson Kipruto, az olasz Yemaneberhan Crippa és Almgren. A Central Parkban először Kipruto szakadt le, majd az utolsó kilométeren Crippa sem tudta tartani a lépést a svéddel.
A célban így nyilatkozott: „Csak arra gondoltam, hogy jó lábaim vannak ma. Mindjárt elsírom magam. Ez jobb, mint bármi, amit valaha is el tudtam volna képzelni.”
A győzelem Svédországban hatalmas felhajtást keltett, a királyi család is méltatta. Károly Gusztáv király és Szilvia királyné így írt neki: „Rendkívüli erőddel és kitartásoddal nemrég egyenesen a svédek szívébe futottál. A mai New York-i maratoni teljesítményed történelmi volt.”
Kivételes szezon
A 31 éves Almgren idei szezonja rendkívüli volt. Az augusztusi Európa-bajnokságon 10 ezer méteren vezetve nyert, Európa-bajnoki csúccsal, a másodikra közel 20 másodpercet vert. Szeptemberben az utcai futó világbajnokságon 58:06-os Európa-csúccsal győzött, és 30 év után lett ismét európai világbajnok a 21 kilométeres távon.
A világ legnagyobb maratonjait évtizedek óta kelet-afrikai futók uralják. Almgren továbbra is inkább pályaatlétának tartja magát, a maratont csak kipróbálta, és a New York-i versenyt illesztette be a szezon végére. Úgy számolt, hogy a sok emelkedővel és lejtővel tördelt pályán nagyobb esélye van a rutinos maratonistákkal szemben, mint egy sík pályán. New Yorkban ráadásul nincsenek fizetett iramdiktálók, így taktikusabb a verseny. Sokáig csak figyelt és tapadt az ellenfeleire, akik magukat őrölték fel.
A futballtól a matematikáig
Almgren gyerekkorában futballozott, ifistaként a stockholmi AIK jobbhátvédje volt, sérülések miatt azonban felhagyott a focival, és az atlétika felé fordult. Edzői középtávra készítették fel, 800 méteren a 2014-es U20-as világbajnokságon bronzérmet szerzett. Fejlődése többször megtorpant, sípcsontjában stressztörései voltak, ezért fordult a hosszabb távok felé. 10 000 méterre csak a 2024-es szezontól tért át, a párizsi olimpiát sérülés miatt kihagyta.
Idén tért át az 1500 méter világsztárja, Jakob Ingebrigtsen által is követett edzésmódszerre, amelyet norvég módszerként vagy kettős küszöbként emlegetnek. Ennek lényege, hogy a kemény edzésnapokon is laktátméréssel kontrollálják az intenzitást, elkerülve a túlsavasodást és a sérüléseket.
Almgren az adatok megszállottja: ipari mérnöki és menedzsment alapképzési diplomája mellett matematikát, optimalizálást és rendszerelméletet tanult, korábban kockázatelemzőként dolgozott a pénzügyi szektorban, később sporttechnológiára és adatelemzésre szakosodott céghez szerződött. Edzéseit 2012 óta részletes táblázatban rögzíti, részidőkkel, laktátértékekkel és pulzusadatokkal, és az edzéstervezésnél erre az archívumra támaszkodik.
Egy Jordan Donellyvel való találkozás indította el a sikerhez vezető úton. A Nike futóágazati innovációs vezetője feltérképezte Almgren edzésmódszereit, alvását, táplálkozását és magaslati edzőtáborait, hogy kiderítsék a túlterhelés okát. Arra jutottak, hogy a magaslati edzések után nem tudott regenerálódni, és a hőséghez való hozzászokás emelhet a teljesítményén. Ez bevált: 2025-ben a tokiói világbajnokságon, meleg, párás körülmények között 10 000 méteren bronzérmet nyert.
Almgren heti 200 kilométer feletti edzésmennyiséget teljesít, ami a vele rövid ideig együtt készülő amerikai rekordert, Conner Mantzot is meglepte. „Teljesen ledöbbentem, mert arra gondoltam, nekem ez egy egész hétre elegendő, két kiváló edzésnek felelne meg. Ő pedig mindezt egy keddi napon csinálta, közvetlenül a verseny előtt” – számolt be Mantz.
Újra térképen az európai futók
A New York-i siker újra térképre tette az európai futókat. A 21. század 160 nagy maratonján a férfiaknál mindössze hétszer nyert nem afrikai születésű futó, az utolsó Európában született győztes az olasz Stefano Baldini volt, aki a 2004-es olimpiát nyerte meg.
Almgren szerint Jakob Ingebrigtsen áttörése sok európainak segített csökkenteni a hátrányát. „Talán most én is olyasvalaki lehetek, aki másokat ösztönözhet, hogy elérjék ezt” – mondta, hozzátéve, hogy két éve sérülésmentes, és a következetességnek köszönhetően félévente új szintre kerül.
A győzelem ellenére nem tekinti magát maratonistának, a következő szezonban visszatér a pályára, és a 2028-as Los Angeles-i olimpián 10 000 méteren akar indulni.
