IEA-vezér: a Hormuzi-szoros lezárása a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetése
Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője szerint a globális energiapiacok rövid idő alatt két fő szállítási útvonalukat is elveszítették, súlyos következményekkel. Az IEA-vezér október 22-én Magyarországra látogat, ahol Magyar Péter miniszterelnökkel, Orbán Anita külügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel tárgyal.
Birol elmondta, ez az első látogatása az áprilisi választás óta, és gratulál az új kormánynak az átfogó gazdasági és politikai stratégiához. Az energiaügyben tett fontos lépéseket támogatni kívánja, és úgy látja, Magyarország jó irányba tart.
Két kulcsútvonal esett ki négy év alatt
A háború kezdete óta nyolc hónap telt el, és Birol szerint ez a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetése. A Hormuzi-szoroson keresztül haladt a globális olaj- és LNG-szállítmányok mintegy 20 százaléka, valamint a világ műtrágya-kereskedelmének egyharmada. Ez az útvonal egyik napról a másikra elveszett. Négy éve, az Ukrajna elleni orosz invázió után egy másik kulcsútvonal is megszakadt, amelyen Nyugat-Szibériából érkezett energia Európába.
Birol török mondással érzékeltette a helyzetet: ha a váza, amelybe a virágokat tették, eltört, azt már nem lehet összeragasztani. Véleménye szerint nincs reális út a visszatérésre, az országok felülvizsgálják energiapolitikájukat, partnerségeiket és technológiai választásaikat. A következő hónapokban komoly volatilitásra számít: az IEA felszabadított készleteinek 80 százaléka már elfogyott, a háború előtti olajtöbblet pedig lassan kimerül.
A dízelhiány a legkritikusabb pont
Míg a közel-keleti nyersolaj alternatív útvonalakon még eljut a célállomásokra, a finomított termékek, különösen a dízel nem érkeznek meg. A hiányt a Közel-Keleten és Oroszországban ért finomítói találatok okozzák: a probléma kétharmada közel-keleti, egyharmada oroszországi sérülésekből fakad. Az IEA arra ösztönzi tagállamait, hogy körültekintéssel szabadítsák fel dízelkészleteiket.
A dízelfogyasztás árrugalmatlan, mivel létfontosságú területeken, a teherfuvarozásban, a tömegközlekedésben és a mezőgazdaságban használják. Ha a helyzet súlyosbodik, az IEA javaslatokat fogalmaz meg a felhasználás szabályozási eszközökkel történő csökkentésére. Egyes országok a dízelkivitel betiltását fontolgatják, ami csak súlyosbítaná a problémát.
Európa és Ázsia az LNG-ért versenyez
A gázpiac is nehéz helyzetben van, mivel a Katarból érkező LNG jelentős része ázsiai piacokra került. Európa számára ez kettős probléma: az orosz gáz részesedése az EU ellátásában az invázió előtti mintegy 40 százalékról 10 százalék alá csökkent, miközben a tárolók töltöttsége a téli szezon kezdetén alacsony. Európa és Ázsia versenyezni fog a más forrásokból érkező LNG-ért, ami felhajthatja az árakat.
Két-három év múlva a helyzet stabilabb lesz az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és afrikai országokból induló projektek miatt, de a mostani tél nehéz lehet. Az LNG-importkapacitás négy év alatt csaknem megduplázódott, többek között Görögországban, Lengyelországban, Horvátországban és Finnországban, és javultak a határon átnyúló összeköttetések is.
Birol szerint gazdasági és politikai hiba lenne átmenetileg újra orosz gázt vásárolni. A nukleáris fűtőanyag behozatalára nincsenek jelentős uniós szankciók, de a nukleáris partnert körültekintően kell megválasztani, mert az együttműködés akár 80–100 évre is szólhat.
Magyarország: szélenergia és tárolókapacitás
Birol szerint a válság nyertesei közé tartoznak a megújulók: a napenergia és az elektromos autók térnyerése jelentősen felgyorsult. Kínát kivéve a világ többi részén az év első kilenc hónapjában 60 százalékkal nőtt az elektromos járművek értékesítése. Számos ország nagyobb figyelmet szentel az atomenergiának, és az energiahatékonyság is kulcsfontosságú szakpolitikai eszközzé vált.
Az IEA-vezér örül, hogy a magyar kormány feloldotta a szélenergia korábbi korlátozásait. Tanácsa szerint a magas napenergia-arány és a szélenergia új megjelenése miatt szükség lesz akkumulátoros tárolókapacitásokra, és bízik benne, hogy jelentős beruházások valósulnak meg. Ezek segítenek kihasználni a nap- és szélenergiát, és kiegyenlíthetik a vízenergia- vagy atomenergia-termelés ingadozását.
Birol szerint az energiabiztonsági és klímapolitikai célok még soha nem voltak ennyire összhangban: az energiahatékonyság, a nap- és szélenergia, az elektromos autók és az atomenergia a kibocsátáscsökkentést is szolgálják. A világ minden idők legnagyobb energiaválságával néz szembe; az átmeneti támogatásokat a leginkább rászorulókra kell célozni, a hosszú távú intézkedések pedig az ellátásbiztonságot erősíthetik.
