Fejes Pétert választották legfőbb ügyésznek
Az Országgyűlés 139 igen és 6 nem szavazattal Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. Megbízatása kilenc évre szól. A szavazás után a Tisza-frakció azt írta, hogy az új legfőbb ügyésztől következetes fellépést vár a bűnözés minden formájával szemben, és azt, hogy helyreállítsa az ügyészségbe vetett közbizalmat. A Mi Hazánk hat képviselője nemmel szavazott, a Fidesz és a KDNP képviselői pedig tiltakozásképp nem vettek részt a szavazáson.
Az előzmények: egy leszavazott és egy elfogadott jelölt
Baka András köztársasági elnök első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptemberben leszavazta a parlament, a második jelöltet, Fejest viszont már támogatta a Tisza-frakció. Baka András október 12-én jelentette be, hogy Fejes Pétert jelöli a posztra, és azt mondta, hogy szakmai életútja, vezetői tapasztalata és erkölcsi tartása alkalmassá teszi az ügyészség pártatlan működésének helyreállítására.
Drasztikus intézkedéseket sürget
Fejes Péter korábban arról beszélt, hogy azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedésekre van szükség az ügyészségben. Szerinte karcsúsítani kell a Legfőbb Ügyészséget, újra kell gondolni a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, át kell hidalni a fizetési szakadékot, és vonzóvá kell tenni az ügyészi pályát. Úgy fogalmazott: az ügyészi szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant, bizalmatlanság jellemzi, több hónapja nincs legfőbb ügyész, több mint egy éve hiányzik a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes.
Az ügyészség felé megfogalmazott elvárások
Fejes Péter szerint a közvélemény igazságérzetét sértő ügyészségi döntések és az esetleges döntések elmulasztása miatt meg kell követni a társadalmat, ha pedig egy-egy ügyben új bizonyítékok merülnek fel, egyes aktákat is le kell porolni. Azt mondta, hogy közlemények helyett több döntés mögé kell arcot tenni, és az ügy súlyától függően a legfőbb ügyésznek vagy más vezető ügyésznek is meg kell szólalnia.
Szakmai pálya és ismert ügyek
A magát szombathelyinek valló Fejes Péter a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1988-ban nevezték ki ügyésznek. Először a városi ügyészségen, majd a Vas Megyei Főügyészségen dolgozott, később a szervezet szóvivője lett. 2008-ban Veszprém megye főügyészévé nevezték ki, 2012-ben azonban Polt Péter legfőbb ügyész azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmentette. Ezután a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta beosztott ügyészként, pályája utolsó szakaszában a Vas Vármegyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettese volt, 2025-ben innen ment nyugdíjba közel 40 év szolgálat után. Első országosan ismert ügye az 1998-as körmendi gyerekgyilkosság volt, ügyészként felügyelte a Marian Cozma-gyilkosság nyomozását, pályája legfontosabb perének pedig a vörösiszap-katasztrófa felelősei ellen indult eljárás tekinthető. Oktat az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, szakterülete a büntetőjog mellett a sportjog.
Lemondás és jelölés
Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint júliusban nyújtotta be a lemondását. Indoklása szerint a lemondás oka kizárólag az ügyészi szervezet érdekeinek szem előtt tartása volt, mert az ügyészség működése és függetlensége nem szenvedhet kárt a legfőbb ügyész körül kialakult politika által motivált küzdelmek miatt. Az új legfőbb ügyészt az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök jelölte; Baka András végig hangsúlyozta, hogy nem egyeztet pártokkal a döntés előtt, kizárólag a szakmai szervezetek véleményét kéri ki.
