Célzott rezsicsökkentésre lenne szükség az általános rezsiátvállalás helyett
A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el feleslegesen – ez az alapgondolat dominálta a G7 Paradigma konferencia energiahatékonysági kerekasztal-beszélgetését, ahol a résztvevők az ország energiaforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodásának kihívásait értékelték.
Hodina Péter, a K&H vállalati értékesítési igazgatója az augusztusi energiakrízisre adott válaszlépéseket dicsérte, mondván, a haváriát az ország zseniálisan megoldotta. Vállalati oldalról az áram ára és az ellátásbiztonság voltak a lényeges szempontok, és mindkét dimenzióban jól vizsgázott az ország.
Nagyot ugrottak a hőszigeteléssel kapcsolatos megrendelések a Mastersplast szigetelőanyag-gyártónál – értékelte az időszakot a vállalat alapítója, Tibor Dávid. Szerinte egy jól szigetelt épületnél természetes a délután öt és este tíz közötti fogyasztáscsökkentés, és a lakosság kezdi felfedezni, hogy a szigetelés nyáron is ugyanolyan fontos, mint télen.
Az augusztusi fogyasztáscsökkentést Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője inkább csak a krízisre adott ideiglenes válaszreakciónak tartja, mert érdemi lépések az energiahatékonyság növelésére nem születtek. Meglátása szerint a lakosság inkább generátorokat és napelemeket vásárolt, ami csupán az egyéni ellátás biztosítását célozza. Az energiaválság alatt 40 milliárd forint extra költség keletkezett az importon keresztül, az energiaspórolást elősegítő termelés-visszafogás pedig a gazdasági növekedést fogja vissza.
Fejes Tibor, az Electron Holding Zrt. kereskedelmi igazgatója szerint az önkéntes fogyasztáscsökkentés sem fenntartható, hiszen hosszú távon mindenki pénzből él. Szerinte nem az energiacsökkentés az előremutató út, hanem annak biztosítása, hogy a szektor rugalmasan tudjon reagálni a krízishelyzetekre, például tárolási lehetőségekkel és energiaoptimalizálási megoldásokkal.
A téli szezonban nyílik a legnagyobb lehetőség a fogyasztáscsökkentésre Pálffy Anikó szerint: korszerűsítésekkel félmilliárd köbméter gáz lenne megspórolható, ami a 8-10 milliárd köbméteres éves hazai fogyasztás öt-hat százaléka. Jelenleg azonban a hazai épületállomány felújítási rátája egy százalék alatt van éves szinten, ami messze elmarad az évi 100-130 ezres számtól, ami a 2050-re kitűzött nulla kibocsátáshoz szükséges lenne.
Tibor Dávid szerint egy félpaksnyi energiát lehetne kiváltani, ha nem csúcsidőben hűtenék az otthonokat, ehhez pedig hosszú távú programokra van szükség. Hodina Péter szerint igény, kapacitás és finanszírozási lehetőségek is vannak a korszerűsítés felpörgetésére, ám problémát jelent, hogy az energetikai beruházások megtérülése jellemzően 8-10 év, így sok lakó nem fogadja el a magasabb közös költséget. Állami támogatási konstrukciókra van szükség a megtérülési idő csökkentéséhez.
Fejes Tibor a diétával vont párhuzamot: a cél az, hogy kevesebb energiából legalább ugyanakkora igényt lehessen kielégíteni. A vállalati szektor már megtette a legszükségesebb energetikai beruházásokat a 2022-23-as energiaválság következtében, most azok a cégek néznek szembe növekvő költségekkel, amelyek az év elején nem kötöttek szerződést.
Pálffy Anikó szerint az épületenergetika irányelv alapján a legrosszabb állapotú lakóházakkal kellene kezdeni, ami szó szerinti értelmezésben a következő években csak a vidéki kádárkockákat érintené. Úgy tudja, a kormány felül szeretné vizsgálni ezt az értelmezést, és kategóriánként alkalmazná a legrosszabb állapotú ingatlanokra. Átfogó korszerűsítési programra van szükség, mert az ingatlanvagyon nagy mértékben elhanyagolt, ami nemzetgazdasági súlya miatt is komoly probléma.
Fejes Tibor szerint a hosszú távú állami felújítási programot befektetésként kell felfogni, mivel jelentős spórolást tesz lehetővé, és szociális szempontokat is érvényre juttat. Nem szabad túl gyors lefutású programokat létrehozni, mert az ad hoc támogatási formákra a pénzintézetek nem tudnak érdemben reagálni.
Pálffy Anikó a lakossági takarékpénztárt mint támogatási formát emelte ki, ahol a beruházás egyharmadát az állam, egyharmadát a bank állta, az utolsó harmad pedig önerőből jött. A budapesti zöldpanel programot is ígéretes pilot-projektnek nevezte, amelyben a főváros a kerületekkel együtt finanszírozza a felújítás egy részét, a maradék hatvan százalék pedig banki hitelből jön.
Tibor Dávid szerint a rezsicsökkentés jelenleg valójában rezsiátvállalás, és a Tiszától valódi rezsicsökkentésnek kellene következnie. Pálffy Anikó szerint minden energiahatékonysági szabályozással szembemegy a rezsicsökkentés jelenlegi formájában, ezért szociálisan célzottá kell tenni. Hodina Péter szerint a védett árat akkor lehet kivezetni, ha leviszik az áram árát elfogadható szintre, ehhez a rendszerhasználati díj csökkentése és uniós források felhasználása szükséges.
