A parkolási díj nem bérleti díj – a közlekedésszervezés eszköze lehet
A fővárosi parkolás egységesítése és a parkolásból származó források felhasználása élénk vitát váltott ki a parkolásüzemeltetők körében. A hangsúly azonban a szakmai megoldás észszerűsítése helyett a források felosztására terelődött. Érthetőek az indulatok, hiszen a közigazgatás minden szintje forráshiánnyal küzd, a parkolási díjbevétel azonban csupán csepp a tengerben.
Különösen káros a belvárosban lakók és az oda autóval behajtó látogatók szembeállítása. A belső kerületek lakói számos előnyt élvezhetnek, például a könnyen elérhető ügyintézést és a jól kiépített közösségi közlekedést. A belváros forgalmáért elsősorban nem a közlekedők, hanem a múlt században kialakított, azóta alig változó úthálózat és városszerkezet tehető felelőssé.
A közterületek használóinak közös érdeke az egységes, átlátható szabályozás. A parkoló autósnak általában fogalma sincs arról, hogy a befizetett díjjal melyik költségvetést gyarapítja, azt viszont biztosan fontosnak tartja, hogy van-e elég szabad várakozóhely, és azt milyen költséggel veheti igénybe. A szomszédos kerületek eltérő díjai, használati szabályai és ellenőrzési gyakorlata nehezítik a járművezetők dolgát, egyes önkormányzatok pedig a szomszédos kerületekre „testálják” parkolási problémáikat.
Téves az az állítás, miszerint a parkolási díj közterület-használati vagy bérleti díj lenne. A közúti közlekedésről szóló törvény rögzíti, hogy kizárólag forgalomszervezési célból szedhető parkolási díj, és díjfizetési kötelezettség csak akkor rendelhető el, ha az adott területen a várakozóhelyek átlagos foglalkoztatottsága meghaladja a 70 százalékot. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a parkolás tartalmában sem területbérleti jogviszony, hanem a közterület közlekedési célú használata. A díj elsődlegesen a használat időtartamának mérséklését és a véges közterület gazdaságos használatát szolgálja.
Egységes rendszer, valós idejű információk
Jelenleg Budapesten 15 társaság és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. együttesen végzi a parkolási díjak beszedését és az ellenőrzést. A rendszer 2026. július 1-től egyszerűbbé vált: megszűntek a parkolóautomatákkal kapcsolatos üzemeltetési feladatok, az elektronikus díjfizetés pedig lehetővé tette az elektronikus ellenőrzést és a központi bírságnyilvántartás kimunkálását.
Az egységesítéssel lehetővé válhat a valós idejű, online parkolásfigyelő szolgáltatás bevezetése is, amelynek segítségével a járművezető meggyőződhet róla, hogy van-e szabad parkolóhely a célállomás közelében. Ha nincs, elkerülheti a felesleges autózást és a károsanyag-kibocsátást. Létrehozhatók olyan kedvezmények is, amelyek a P+R-használat és a közösségi közlekedés együttes igénybevételére ösztönöznek, a sportlétesítmények hétköznap üresen álló területeinek időszakos kihasználásával pedig külön beruházás nélkül bővíthető a P+R-férőhelyek száma.
A Magyar Mobilitási és Autóklub javasolja, hogy haladéktalanul tűzzék napirendre a helyzetfelmérést és hatáselemzést is tartalmazó fővárosi közterületi várakozási stratégia kidolgozását, és azt valódi szakmai és társadalmi vita után fogadják el. A stratégia készítésekor vegyék figyelembe az egységes fővárosi rendszer megvalósítását, a kerületek és a főváros közötti hatékony együttműködést, valamint egy kereslet-kínálati modell létrehozását. A következő tíz évben várható 200-300 ezer új jármű miatt a P+R- és parkológarázs-kapacitások fejlesztési céljait konkrét adatok és nemzetközi összehasonlítások alapján kell kijelölni.
A parkolás szabályozásának újragondolása így nem pusztán a korlátozott közterületek és a bevételek elosztását szolgálhatja, hanem hozzájárulhat egy élhetőbb, fenntarthatóbb és a klímavédelmi céljait következetesen érvényesítő Budapest megteremtéséhez is.
