A termőföldtől a polcig: ezért számít a hazai eredet
Egy átlagos bevásárlásnál többnyire az ár, a minőség és az ízlés dönt, pedig annak is van jelentősége, honnan érkezik az, amit a kosárba teszünk. A hazai termék választása mögött magyar termelők, feldolgozók, családi vállalkozások és munkahelyek állnak.
Szeptember jó alkalom arra, hogy nagyobb figyelem jusson a hazai termékekre. Ehhez kapcsolódik a Magyar Termék Napja, amelynek dátuma Széchenyi István születésnapjához kötődik. A civil kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a Magyarországon előállított árukra, és arra is, milyen gazdasági jelentősége van annak, ha vásárláskor lehetőség szerint hazai terméket választunk.
Egy magyar zöldség, gyümölcs, tejtermék vagy más itthon előállított élelmiszer mögött gazdák, feldolgozók, beszállítók és munkahelyek egész sora áll. Ez különösen az agráriumban fontos, ahol a gazdálkodóknak hónapokkal, sok esetben egy teljes szezonnal előre kell tervezniük. A stabil kereslet ezért nemcsak az adott évi értékesítésről szól, hanem a következő szezon termelését és fejlesztéseit is befolyásolja.
A belföldi beszerzés a diszkontláncnál nem néhány szezonális terméket jelent. Az állandó választék közel kétharmadát belföldi beszállítók biztosítják, a vállalat több száz hazai partnerrel dolgozik együtt. A frissáru-kínálatban is jelentős a belföldi háttér: száznál is több magyar zöldség- és gyümölcstermelő szállít a láncnak. A tej esetében is egyértelmű a beszerzési irány: az üzletekben kizárólag 100 százalékban magyar tej kapható.
A hazai eredetnek a friss élelmiszereknél könnyen érzékelhető előnye is van: az idő. Zöldségek és gyümölcsök esetében sokat számít, mennyi telik el a betakarítás és a bolti értékesítés között. Ha rövidebb az út a termőföldtől az üzletig, kevesebb idő jut szállításra és raktározásra, a termény pedig gyorsabban kerülhet a vásárlóhoz. Egyes magyar zöldségek és gyümölcsök a betakarítást követően akár másfél-két napon belül eljuthatnak az üzletekbe.
A beszállítók és a termékek kiválasztása komoly szakmai folyamat. Szigorú élelmiszer-biztonsági, szermaradvány-vizsgálati, logisztikai, pénzügyi és jogi követelményeknek kell megfelelni. A kisebb termelők jellemzően olyan nagyobb, már auditált beszállítókon keresztül kerülnek be a rendszerbe, amelyek képesek elvégezni a szükséges vizsgálatokat, megszervezni a logisztikát és garantálni a megfelelő működési hátteret.
A hazai beszerzés egyik legnagyobb előnye a gyorsaság. A 48 óra a felső határ, sok esetben viszont még ennél is rövidebb az intervallum a termelő és az áruház polcai között. Előfordul, hogy egy hétfő délelőtt megrendelt áru kedd reggel már valamelyik raktárban van, és egyes üzletekbe még aznap délután eljut, de a legkésőbb ellátott boltokba is legfeljebb 48 órán belül megérkezik. A hazai zöldséget és gyümölcsöt ilyen feltételek mellett később lehet leszedni, így hosszabb időt tölthet a növényen, érettebb állapotban kerülhet a boltokba.
A vevők is értékelik ezeket az előnyöket: az értékesítési adatok alapján jól látszik, amikor tavasszal megjelenik a magyar fürtös paradicsom, paprika, uborka vagy más hazai zöldség, az értékesített mennyiség jelentősen megugrik. Ez még akkor is megfigyelhető, amikor a magyar áru drágább az előtte kínált importterméknél.
Körülbelül 1400 Magyar Termék védjegyes termék található a PENNY szortimentjében. A hazai kínálat viszont ennél is szélesebb, mert nem minden Magyarországon gyártott termék visel Magyar Termék, Hazai Termék vagy Hazai Feldolgozású Termék védjegyet. Nagy hazai márkák között is vannak olyanok, amelyeknek termékei idehaza készülnek, mégsem használják ezt a jelölést.
A Magyar Termék jelölés azt jelzi, hogy az adott áru szinte teljes egészében magyar alapanyagokból, Magyarországon készült. Ezt nem a gyártó állítja magáról: a feltételek teljesítését független szervezet ellenőrzi. A rendszer több kategóriát különböztet meg attól függően, honnan származnak az alapanyagok, és hol történik a feldolgozás. A Hazai Termék esetében az összetevők több mint fele magyar, és a terméket is itthon dolgozzák fel. A Hazai Feldolgozású Termék szintén Magyarországon készül, de az alapanyagok nagyobb része külföldről is érkezhet.
A védjegy használata nem automatikus. A gyártónak kérelmeznie kell, ezt pedig minden esetben független szakértői tanúsítási folyamat követi. Ennek során dokumentumokkal és termékmintával kell igazolni, hogy az áru megfelel az adott védjegyhez tartozó, előre meghatározott eredet- és jogszabályi követelményeknek. Az ellenőrzés nem ér véget a minősítéssel: a védjegyhasználat jogosságát folyamatosan ellenőrzik, helyszíni ellenőrzéseket is végeznek, és a termékeket háromévente újraminősítik.
A rendszer az elmúlt két évtizedben látványosan bővült: 2006-ban mindössze 13 cég összefogásával, alig 100 féle termékkel indult, ma pedig 250 cég 6000 terméke viseli valamelyik védjegyet.
