Jelentős visszaesést okozhat az aszály a magyar gazdaságban
Egész Európában a magyar gazdaságot érintette a legrosszabbul a nyári aszály – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből. A jegybank becslése szerint a mezőgazdaság hozzáadott értéke akár 15 százalékkal is visszaeshet az idén, nagyrészt az extrém nyári időjárás következtében, ami 0,4 százalékponttal mérsékelheti a GDP növekedését.
A nyár elején készült előző inflációs jelentésében az MNB 2026-ra még 2 százalékos növekedést várt, a szeptemberi jelentésben azonban ezt 1,8 százalékra módosította.
A jegybank közgazdászai a mezőgazdaságra gyakorolt hatásról is közöltek becsléseket. A leglátványosabb következmény, hogy a szántóföldi növények termésmennyisége jelentősen visszaesett, és az inflációs jelentés szerint historikus összevetésben is alacsony lehet a termés az idén.
A legnagyobb visszaesés a kukoricánál várható: a termésmennyiség 51 százalékkal alacsonyabb az előző öt év átlagánál. A repcemagnál 26 százalékos, a búzánál közel 22 százalékos lehet a csökkenés.
A kukorica, a búza és a repce termése így alacsonyabb lehet az idén, mint 2022-ben, az utolsó igazán súlyos aszályos nyár után. Európai szinten ugyanakkor enyhébb volt az idei aszály, mint négy évvel korábban – csak a Kárpát-medencét és Franciaországot érintette rosszabbul az idei nyár. Az Európai Bizottság hozambecslése alapján a búza és a kukorica esetében is a hazai termés maradhat el legnagyobb mértékben az elmúlt öt év termésátlagától.
Az élelmiszerek árára visszafogottabb hatása lehet az idei aszálynak, mint amit 2022-ben lehetett tapasztalni. Az MNB szerint ennek az az oka, hogy uniós szinten nem volt annyira komoly árfelhajtó hatása az idei szárazságnak. A jegybank ugyanakkor figyelmeztet: az El Niño-jelenség és a közel-keleti feszültségek miatt a műtrágya-alapanyagok árának esetleges újabb emelkedése kockázatot jelent az élelmiszerárak alakulására.
