Két külön munkaerőpiac működik egymás mellett Magyarországon
A friss toborzási adatok szerint a munkaerőpiac egyre jobban kettészakad: az egyik oldalon állások vannak megfelelő jelentkezők nélkül, a másikon jelentkezők vannak a nekik megfelelő állások nélkül. A szerkezeti problémák régóta ismertek: kevés a potenciális munkavállaló, ráadásul földrajzilag nem a megfelelő helyen vannak, alacsony a mobilitási képességük, nem rendelkeznek a munkavállaláshoz szükséges képességekkel és tudással, valamint magasabb bért szeretnének, mint amennyit a munkaadók kínálnak.
Nőtt a munkanélküliek száma és a munkakeresés időtartama
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint június és augusztus között 235 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 11,7 hónapra nőtt. A Profession.hu adatai szerint az idei második negyedévben a cégek 6,5 százalékkal több állást hirdettek meg, mint egy évvel korábban, a jelentkezések száma viszont 18 százalékkal csökkent.
Egy-egy toborzásnál a jelentkezőknek csak 1–3 százaléka kerül be
Az egyik toborzásnál 592 jelentkezőből 109 jutott túl az előszűrésen, 26 jelent meg a kiválasztáson, és végül csak 17 embert, a jelentkezők 3 százalékát vették fel. Egy másik projektben 776 jelentkezőből 162-en jutottak tovább az előszűrésen, 45-en jelentek meg a kiválasztáson, és heten, azaz a jelentkezők 1 százaléka kapott állást.
Akár százezer forintos eltérés a kínált és az elvárt bér között
Az operátor és betanított pozícióknál nettó 40–50 ezer, a raktárosoknál és targoncavezetőknél 60–90 ezer, a szakmunkásoknál akár 100–120 ezer forint eltérés is lehet a kínált és az elvárt fizetés között.
Egyszerre nő a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma
Az utóbbi időben a foglalkoztatottak számának növekedése mellett a munkanélküliek száma is nő, valószínűleg azért, mert többen kezdtek aktívan munkát keresni, ők pedig a munkanélküliek között jelennek meg. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak együttes népességen belüli arányát megmutató aktivitási ráta az év eleje óta emelkedik, és nő az üres pozíciók száma is.
Csaknem 50 százalékkal magasabbak a fővárosi fizetések
A földrajzi olló szétnyílására nemrég a GKI is közölt adatokat, amelyekből például kiderült, hogy a fővárosban majdnem 50 százalékkal magasabbak a fizetések, mint a községekben.
Messze a megállapodás a jövő évi minimálbérről
A fizetések emelését alulról általában a minimálbér emelése szokta nyomás alá helyezni, de jelenleg még messze vagyunk attól, hogy a 2027-re vonatkozó emelésről az alku megszülessen. A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának legutóbbi ülésein a munkáltatók 4 százalékos bruttó emelésre tettek javaslatot, miközben a 2024-es többéves megállapodás alapján elvileg 14 százaléknak kellene következnie. Az állami szféra egyes ágazataiban nemrég bejelentett 10,7 és 21,5 százalék közötti béremelések ehhez képest soknak látszanak, de ezek döntő többségénél meglehetősen alacsony a kiindulási összeg, ezért várhatóan nem fognak a versenyszférára jelentősebb nyomást gyakorolni.
