Magyar gyárak: a futószalagtól a világszínvonalú fejlesztésekig
A 2008-as válság után a magyar gazdaságpolitika irányt váltott, és egy kifejezetten a kékgalléros munkára alapozott újraiparosítási modellt vezetett be. A stratégia célja az volt, hogy Magyarország a kontinens egyik legfőbb gyártóbázisává váljon.
A nominális GDP a 2010-es 27 431 milliárd forintról 2020-ra 48 400 milliárd forint fölé emelkedett, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 4,5 milliót. Az ipar bruttó hozzáadott értéke tartósan a GDP 24–26 százalékán stabilizálódott, ami uniós szinten kimagasló arány.
A 2010-es években átalakult a szakképzés, a tankötelezettség korhatára 18-ról 16 évre csökkent, ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a fiatalok foglalkoztatása. Tíz év alatt a 15–19 évesek foglalkoztatási rátája 2 százalékról 5,1 százalékra, a 20–24 éveseké 33,6 százalékról 48,9 százalékra nőtt.
A GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás 2010 és 2020 között 1,14 és 1,61 százalék között alakult, miközben az uniós átlag 2 és 2,3 százalék között mozgott. A 2014–2020-as uniós fejlesztési források jelentős része a vállalkozások technológiai fejlesztését, új gyártósorok és gépek beszerzését támogatta. A gyárakban használt technológia az esetek többségében külföldről érkezett, és mivel a források nagyrészt elkerülték a humántőkét, a hazai kkv-k többsége a legalacsonyabb beszállítói szinten rekedt.
A 2010-es évek beruházásösztönzési politikája mágnesként vonzotta a külföldi működőtőkét. Ebben az évtizedben indult el a termelés a kecskeméti Mercedes-Benz-gyárban 2012-ben, a győri Audi 2013-ra teljes gyártási láncot lefedő járműgyárrá bővült, és 2018-ban megkezdte az elektromos motorok sorozatgyártását. A dán Lego Nyíregyházán tovább bővítette világ egyik legmodernebb üzemét, az Apollo Tyres Gyöngyöshalászon vetette meg a lábát, a Samsung pedig gödi képcsőgyárát alakította át akkumulátorüzemmé 2016-ban.
A járműipar mellett három kulcságazat mutatott látványos fejlődést. Az elektronikai és villamosenergia-ipar a feldolgozóipar egyik legfőbb exportpillérévé vált, a gyógyszer- és vegyipar a Richter vezetésével megőrizte magas hazai hozzáadott értékét és a nemzeti kutatás-fejlesztés stabil motorja maradt, a műanyag-, gumi- és építőanyag-ipar pedig az autóipari beszállítói kényszer és a hazai építőipari bumm hatására hajtott végre technológiai szintlépést.
A hazai kkv-szektor átlagos innovációs szintje alacsony maradt, de a puszta összeszerelés árnyékában megerősödött egy szűk, globálisan is versenyképes hazai vállalkozói és nagyvállalati réteg. A Richter Gedeon saját fejlesztésű, originális antipszichotikumával ért el világsikert, amely az amerikai piacon dollármilliárdos bevételt hozó gyógyszerré vált. A száz százalékban magyar tulajdonú Videoton Holding komplex mérnöki szolgáltatásokkal, saját tervezéssel és automatizálási megoldásokkal került az európai élvonalba. Az egri Sanatmetal Kft. saját kutatócsoportjának szabadalmai alapján fejleszt és gyárt ízületi protéziseket és csontrögzítő implantátumokat több mint negyven országba. A győri Graboplast környezetbarát, önfertőtlenítő és különleges akusztikai burkolatokkal lépett a globális piacra. A Knorr-Bremse budapesti kutatás-fejlesztési központjában magyar mérnökök fejlesztik a jövő autonóm vonatainak intelligens fékrendszereit és szoftvereit.
A szoftver és a tiszta techinnováció területén a Graphisoft Budapesten tartotta teljes mérnöki agytrösztjét, és az ArchiCAD folyamatos fejlesztésével fehérgalléros karrierek százait biztosította, a Graphisoft Park pedig a hazai technológiai világ legfontosabb campusává vált. A KÜRT Zrt. a merevlemezes adatmentési piac globális szűkülésére reagálva az információbiztonság, az etikus hackelés és a kibervédelem területén vált a hazai kritikus infrastruktúrák és a bankrendszer auditpartnerévé.
A 2010-es évek beruházásai nyomán sok hazai gyárban ma már robotok, digitálisan vezérelt gyártósorok és saját fejlesztőmérnökök dolgoznak. November 13-án a 10. Modern Gyárak Éjszakáján az ország legmodernebb üzemei nyitják meg kapuikat a látogatók előtt, köztük a Schneider Electric zalaegerszegi gyára, a veszprémi Balluff-Elektronika és a célgépeket gyártó nemesvámosi VESZ-MONT. A programot a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szervezi, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, és a helyek száma üzemenként korlátozott. A részletek és a jelentkezés a moderngyarakejszakaja.hu oldalon érhetők el.
