Cellás bértáblával emelkedhet az egészségügyi szakdolgozók bére
Az Egészségügyi Minisztérium pénteki sajtóközleményében bejelentette, hogy cellás bértáblával váltja fel az egészségügyi szakdolgozók bérét meghatározó sávos bérrendszert, így a végzettséget és az elismert szakmai tapasztalatot is figyelembe tudják venni a fizetéseknél.
A tárca tájékoztatása szerint az egészségügyi szakdolgozóknak 2027-ben átlagosan 15 százalékos alapbéremeléssel kell számolniuk, az erre szánt összeg mintegy 192 milliárd forint, a béremelés pedig nagyjából 123 500 dolgozót érint. A személyi jövedelemadó csökkentésének hatásával együtt a nettó jövedelmük átlagosan 17 százalékkal nőhet.
A cél egyszerre a dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakmai pályán való maradás ösztönzése és az utánpótlás erősítése. Az alapbér azért átlagosan 15 százalékkal nő, mert a korábbi bérsáv alsó részén keresők akár 30-35 százalékos emelést is kaphatnak, míg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozók alapbére legalább 7,5 százalékkal emelkedik. Akinek a jelenlegi egyéni alapbére magasabb a bértáblában szereplő összegnél, annak az alapbére nem csökken.
Példák a várható béremelkedésre
Egy 40 éve dolgozó segédápoló havi bruttó alapbére 322 800 forintról 540 200 forintra emelkedhet, ami 67,3 százalékos növekedés. Ez gyerek és más kedvezmények nélkül nettó 214 662 forintról 359 233 forintra történő emelést jelent.
Egy 10 éves gyakorlatú, belgyógyászati osztályon dolgozó ápoló esetében az alapbér 500 000 forintról 626 600 forintra emelkedhet, ami 25,3 százalékos növekedés. A bére gyerek és más kedvezmények nélkül nettó 332 500 forintról 416 689 forintra emelkedhet.
Egy 32 éves gyakorlattal rendelkező, mesterfokozatú gyógytornász alapbére 900 000 forintról 1 061 500 forintra emelkedhet, ami 17,9 százalékos növekedés, nettó 598 500 forintról 705 897 forintra történő emelést jelent.
A konkrét emelés mértéke a korábbi alapbértől, a munkakörhöz szükséges végzettségtől és az elismert gyakorlati időtől függ.
Kiterjedt a bérrendezés hatálya
A bérrendezés kiterjed az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó egészségügyi szakdolgozókra a segédápolóktól az asszisztenseken és gyógytornászokon át az MSc-végzettségű ápolókig. Béremelésben részesülnek az intézmények mindennapi működését biztosítók is, köztük műszaki szakemberek, gondnokok, szerelők, adminisztrátorok, orvosírnokok és informatikusok.
A háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók is a többi szakdolgozóval azonos cellás bértáblába kerülnek. A bérrendezés a közfeladatot ellátó, vállalkozási vagy alapítványi formában működő szolgáltatók munkatársaira is kiterjed, így többek között a betegszállításban, a dialízisellátásban, a pszichiátriai és más szakellátásban, az otthoni szakápolásban és a hospice-ellátásban dolgozókra.
Egységesebb besorolás a korábbi sávos rendszer helyett
Az új cellás bérrendszer a tárca szerint azért jobb a korábbinál, mert a 2024-ben bevezetett sávos bérrendszerben az alapbér egy alsó és egy felső határ között, jelentős részben a munkáltató döntése alapján alakult, így azonos végzettséggel, hasonló munkakörben és azonos szakmai gyakorlattal dolgozók alapbére között is nagy eltérések alakulhattak ki. A bértábla kialakításáról a szakdolgozói érdekképviseletekkel, a szakszervezetekkel, a kamarákkal és más szakmai szervezetekkel is egyeztettek.
A bértábla hat besorolási csoportot és tizenöt, gyakorlati időhöz kötött fokozatot tartalmaz. Az oszlopok a végzettséghez és a munkakörhöz kapcsolódó besorolási csoportokat, a sorok az elismert gyakorlati időt mutatják. A 0–3 éves belépő sávot hároméves időszakok követik, a legfelső fokozatot a 43 év vagy annál több elismert gyakorlati idő jelenti. A táblázatban szereplő összegek havi bruttó alapbérek forintban, a magasabb, korábban megállapított egyéni alapbér megőrzésére vonatkozó szabály továbbra is érvényes.
Az intézmények külön keretet kapnak a többletfeladatok, a nagyobb felelősség és a kiemelkedő szakmai teljesítmény elismerésére. Díjazható például a mentorálás, az oktatás, a vezető ápolói munka és a többletkompetenciák alkalmazása, valamint figyelembe vehetők a különösen megterhelő feladatok és a nehezen betölthető munkakörök sajátosságai is. A keret intézmények közötti elosztása a jelenlegi bértömeghez igazodik, a felhasználás pontos, ellenőrizhető szempontjait a tárca a szakmai és érdekképviseleti egyeztetések alapján véglegesíti.
