Magyar Péter három üggyel támadja az ügyészséget
Az ügyészség kedden egyszerre kérte ki az Országgyűléstől Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát. Míg Hankó és Seszták ügyében többmilliárdos bűncselekményekről van szó, Magyar esetében egy telefon eltulajdonítása és Dunába hajítása szerepel a gyanúsításban. Török Gábor a lépést „tanítanivalónak” nevezte, Magyar Péter „a Polt-féle ügyészség szánalmas kísérletének” minősítette.
A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy feladataik során „az egyetlen mérce és zsinórmérték a törvényesség és a pártatlanság”. Magyar Péter erre szerda reggeli Facebook-posztjában feltette a kérdést: „A bűnpártolás szót ismeritek?” – és három ügyet sorolt fel: az aranykonvoj-ügyet, az MNB-alapítványok ügyét, valamint „a rogáni végrehajtó maffiát” és a nyomozati iratok meghamisítását.
Az aranykonvoj-ügy: a szálak Orbánig vezetnek
Az aranykonvoj-ügy a legfrissebb a három közül. A nyilvánosságra került információk szerint kezelése miatt olyan konfliktus alakult ki az ügyészségen belül, hogy június közepén lemondott Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészséget vezető főügyész. Az ügyben sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak.
Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjét, több forrásból megerősített információ szerint azonban az akció végrehajtására személyesen Orbán Viktor adott utasítást. Egy ügyészségi dokumentum is döntéshozóként nevezte meg Orbán Viktort. Az ügyészség szerint az eljárás során minden szükséges intézkedést megtesznek, és az ügynek már öt gyanúsítottja van.
Az MNB-alapítványok ügye: másfél éve tart a nyomozás
2025. március 20-án az Állami Számvevőszék három rendkívül kritikus jelentést tett közzé az MNB-hez köthető alapítványokról, majd feljelentést tett és átadta az iratanyagot a hatóságoknak. Az ügyben általában három kritika éri a hatóságokat: 2014 és 2025 között nem csináltak semmit; a 2025-ös feljelentések után az ügy nem a KNYF-hez, hanem a Nemzeti Nyomozó Irodához került; valamint a választások után sem gyanúsítottak meg senkit.
Magyar Péter szerint a „legfőbb ügyész megvárta még a Nemzeti Bank kirablói lelépnek a lopott szajréval”. Az ügyészség közlése szerint a nyomozást azért vonták ügyészi hatáskörbe, mert „a továbbiakban a nyomozás szakszerűsége és időszerűsége ügyészségi nyomozás keretében biztosítható”. Azt nem közölték, miért pont a választások után kilenc nappal tartották ezt fontosnak.
Rogán kabinetfőnöke eltűnt a nyomozati iratokból
Magyar Péter a „rogáni végrehajtói maffiával” és a nyomozati iratok meghamisításával kapcsolatban a Schadl-Völner-ügyre utal. A sajtóhoz kiszivárgott első verzióban több helyen szerepelt Rogán Antal kabinetfőnöke, a másodikból azonban ezek a részek eltűntek. Varga Judit egy hangfelvételen azt mondta, hogy az iratokban „semmi rossz nincsen”, de „magukat kihúzatták”.
Fürcht Pál szerint senkinek a kérésére semmit nem húztak ki a vádiratból. Később kiderült, hogy a Rogánt és kabinetfőnökét érintő részeket három külön nyomozásba különítették el, amelyek közül kettőt vádemelés nélkül zártak le. Így sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek nem kellett vizsgálnia, hogy Schadlék és Rogán kabinetfőnöke között volt-e korrupciós kapcsolat.
Az ügyészség a Magyar posztjával kapcsolatos megkeresésre megismételte, hogy „az ügyészi szervezet mindenkor a törvényeket betartva, pártatlanul jár el”. A Tisza-frakció nem támogatja Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölését, mivel testvére érintett az aranykonvoj-ügyben.
