Feljelentést tett az ukrán pénzszállítók képviselője Fürcht Pál állításai alapján
Hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt tett büntetőfeljelentést szerdán ismeretlen tettes ellen az ukrán pénzszállítókat képviselő dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda. A feljelentés alapját dr. Fürcht Pál Zsolt az ATV Egyenes beszéd című műsorában tett nyilatkozata és a Legfőbb Ügyészség által indított fegyelmi eljárásban tett részletes írásos vallomása képezte, utóbbiban egyébként éppen dr. Horváth Lóránt látja el Fürcht Pál jogi képviseletét. Az aranykonvoj-ügy nyomozásában indítványozták dr. Fürcht Pál Zsolt tanúkénti meghallgatását is.
Fürcht Pál a Legfőbb Ügyészség befolyásolásáról beszélt
Fürcht Pál volt főügyész az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy a Legfőbb Ügyészségen közölték vele, hogy bizonyos ügyekben ki ellen nyomozhatnak, kiket nem hallgathatnak ki, és milyen irányt követhet a nyomozásuk.
Fürcht Pál a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője volt a június 8-i lemondásáig. Hétoldalas lemondó levelében azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség több politikailag érzékeny ügy – így az aranykonvoj- és Gundalf-ügy – nyomozását befolyásolta. Lemondását elsődlegesen az aranykonvoj-ügy, azaz az ukrán pénzszállítók ügyében közte és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta.
A Legfőbb Ügyészség szerint Fürcht valótlanságokat állított a lemondásában. Közleményükben azt írták: „Fürcht Pál a lemondásában tényszerűen valótlanságokat állított az ügyek politikai befolyásolásáról, amelyek nyilvánosság előtti cáfolata a folyamatban lévő ügyekre tekintettel jelenleg nem lehetséges.” Fürcht ellen fegyelmi eljárás is indult.
Az aranykonvoj-ügy háttere
A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a Terrorelhárítási Központ kommandósai voltak jelen, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.
Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.
Orbán Viktor döntött a rajtaütésről
Először arról írtunk, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
Június végén aztán arról számoltak be, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A dokumentum „lényegi döntést, utasítást hozó” személyként nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. Az értesülések szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.
Augusztusban aztán kiderült, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette az ukrán pénzszállítók elleni nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatósága.
