Berg Judit: Nem biztos, hogy végig kell olvasni a kötelező olvasmányokat
A CEU Bibó István Szakkollégiuma panelbeszélgetést szervezett a kötelező olvasmányokról. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az olvasás tanításának rendszerszintű újragondolására van szükség, és hogy a kortárs irodalomnak nagyobb szerepet kellene kapnia. A kütyük szerepéről és az olvasásnépszerűsítés társadalmasításáról ugyanakkor vita alakult ki.
Nemzetközi gyakorlatok
Lengyelországban minden gyerek könyvet kap születésekor, Hollandiában felsősök olvasnak fel alsó tagozatosoknak, Portugáliában minden diáknak olvasmányt kell vinnie magával a tankönyvein felül. Budapesten a kötelező olvasmányok listájáról évek óta vitaesteket rendeznek.
A résztvevők
Berg Judit József Attila-díjas író, a minisztérium irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára, Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezetőtanára és a Magyar Gyerekkönyv Fórum megbízott elnöke, Pintér Borbála, az ELTE BTK adjunktusa és a Toldy Ferenc Gimnázium tanára, valamint Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke vett részt. A beszélgetést Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke moderálta.
Olvasás és kötelezők
Pompor Zoltán szerint a kötelezők sorsközösséget kovácsolnak az olvasók között. Berg Judit hangsúlyozta, hogy kötelező-ügyben mindannyian érintettek vagyunk, szülőként is látja, mekkora ellenállást vált ki az a szöveg, ami egy-két nemzedékkel korábban még élményt jelenthetett. Pintér Borbála a romantikus összetartozás-tudatot emelte ki. Fábián László szerint a kérdés átideologizált, önmagában felszabadító, hogy a beszélgetés nem politikai mederben zajlik.
A családban kezdődik a baj
Fábián László tapasztalata szerint az első négy évben nem vészes a helyzet, felső tagozaton viszont kiütköznek a problémák, és nincs elég szaktanár. Sokszor már a családban kezdődik a baj: ahol nincsenek könyvek a polcon, és elmaradnak az esti mesék, ott nem alakul ki a könyvek iránti kíváncsiság. Berg Judit egyetértett: sok gyerek nem tud koncentrálni pár percnél hosszabb szövegre. Alsó tagozatban még rávehetők az olvasásra, felsősöknél átveszik a hatalmat a kütyük.
Képernyő és könyv
Pintér Borbála szerint a kütyü nem egyértelműen ellenség, inkább az olvasást és a világhoz kapcsolódást lehetővé tevő felület. Fábián László szerint számos kutatás azt mutatja, hogy a képernyőn való olvasás nem ugyanolyan mélységű, mint a könyvolvasás. Pompor Zoltán szerint minden ötödik európai napi szinten szövegértési problémákkal szembesül, ezért a legfontosabb, hogy minden gyerek mindennap olvasson valamit. A pedagógus személye is kulcsfontosságú az olvasás megszerettetésében.
Miért nem olvasnak a gyerekek?
Berg Judit író-olvasó találkozóin a gyerekek három tipikus választ adnak: nincs rá idő, nehéz, vagy unalmas az olvasás. Szerinte az utóbbi kettő összefügg: ha valaki az életkorának megfelelő könyvekkel találkozik, könnyebb az olvasás nehézségével megbirkóznia. Alsó tagozatban a kortárs szövegek lennének megfelelők. Pintér Borbála szerint elsősorban az olvasás élményszerűségét kell megismertetni a legfiatalabbakkal. Szóba került Lázár Ervin és Janikovszky Éva neve is.
Egyetlen könyv sem sikerült végig
Pompor Zoltán felidézte: Gombos Péter olvasáskutatóhoz az egyik egyetemi előadása után egy pedagógia szakos hallgató odament, hogy neki eddig egyetlen könyvet sem sikerült végigolvasnia, és kért ajánlást. Gombos a Szegény Dzsoni és Árnikát javasolta, ami remek tapasztalat volt a hallgatónak.
Újratervezés
Berg Judit szerint a helyettes államtitkárság a társadalom minden rétegéhez eljutó olvasásnépszerűsítő programon dolgozik, és előremutató beszélgetéseket folytattak az oktatási minisztériummal. Határozott szándékot lát a kormány részéről a kötelező olvasmányok listájának felülvizsgálatára és a kortárs irodalom nagyobb térnyerésére. Berg szerint egyáltalán nem biztos, hogy végig kell olvasni a kötelező olvasmányokat, de fontos, hogy minden diák legalább egy részletet megismerjen a klasszikusokból. A résztvevők egyetértettek abban, hogy rendszerszinten kell újragondolni az olvasás tanítását.
Az olvasás eltűnése nem csak hazai probléma
Szóba került egy varsói és egy brüsszeli konferencia, amelyeken kiderült: az olvasás eltűnése nem csak hazai probléma. Említették a svédeket, akik az oktatás digitalizálására költöttek, most pedig igyekeznek kivonni a digitalizációt az iskolákból. Pintér Borbála arról beszélt, mennyire nehéz egy hatosztályos gimnáziumban közös tudást jelentő könyvet találni, pedig erő rejlik a közös történetekben.
