Határon átnyúló kutatások a Corvinuson: mesterséges intelligencia, hidrogén és emberi viselkedés
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói nemcsak a szűken vett gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, hanem komplex, több tudományterületet érintő témákat is vizsgálnak – a mesterséges intelligenciától a fenntartható energián át az emberi döntések pszichológiájáig. Johannes Wachs, Sofía De León Almaraz és Szászi Barnabás munkái jó példát mutatnak arra, hogyan kapcsolódik be az intézmény a nemzetközi kutatási hálózatba.
A tudományos kutatások ma gyakran számos, egymástól távol álló területet ölelnek fel, és alapvetően nemzetközi térben zajlanak: a világ különböző pontjain élő szakemberek közösen feltett kérdésekre keresik a választ, egymás tudására és módszereire építve dolgoznak. Ebben jelentős szerepet kap az a támogató intézményi háttér, amely segíti a munkát. A Corvinus kutatóit arról kérdezték, hogyan érkeztek meg ebbe a budapesti közösségbe, és hogyan használják ki az inspiráló kutatói környezetet.
Három nézőpont, közös kihívások
Johannes Wachs a mesterséges intelligencia, a tudás, a földrajzi hely és a munka jövőjének összefüggéseit kutatja csapatával. A Corvinus CIAS Kollektív Tanulás Központjának vezetőjeként olyan műhelyt épít, ahol az adattudomány gazdasági és társadalmi kérdésekkel találkozik. Kutatási eredményeit a Science folyóirattól a Wall Street Journalig számos helyen közölték már. Elmondása szerint az elmúlt három évben folyamatosan a mesterséges intelligencia áll a középpontban: az a kérdés, hogy az emberek hogyan dolgoznak a nagy nyelvi modellekkel egyénileg, és hogyan használják az új technológiákat közösen.
Sofía De León Almaraz a fenntartható hidrogén- és ellátási rendszerek szakértője, rendszeresen publikál az energetikai és fenntarthatósági kutatások vezető nemzetközi tudományos folyóirataiban. Azt vizsgálja, hogyan lehet az energiaátmenetet nemcsak technológiai oldalról megragadni, hanem gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatóvá tenni. Kutatásai középpontjában az ellátási láncok és a logisztika fenntarthatósága áll.
Szászi Barnabás a pszichológia és a közgazdaságtan eszközeivel, több száz fős nemzetközi kutatóközösségeket vezetve kutatja az emberi viselkedés mozgatórugóit, például azt, hogyan hozunk döntéseket és mitől leszünk boldogok. Idén a Nature folyóiratban jelent meg egyik nagyszabású kutatása, amelyben társvezető kutatóként azt vizsgálta, mennyire függ egy kutatás eredménye az értelmezéshez használt elemzési megközelítésektől.
A három kutató érdeklődése más-más kérdésből indul ki, és más tudományterületeket is érint, de közös bennük, hogy a világ égető, aktuális kérdéseire keresik a választ nemzetközi együttműködések segítségével. A Corvinuson ez a tudás az oktatásban is megjelenik, hiszen a hallgatók olyanoktól tanulhatnak, akik kutatóként is aktívak a saját területükön.
