HEPA: Pénzszórás és Kérdőjeles Üzleti Kapcsolatok
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), korábbi nevén Magyar Nemzeti Kereskedőház, nem tartozik a legnagyobb figyelmet kapó állami intézmények közé, pedig tevékenységei és kapcsolatai igencsak háttérbe szorulnak, miközben az állami pénzek felhasználásának egy különös aspektusát tükrözik. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alá tartozó hivatal célja, hogy támogassa a magyar vállalatokat a nemzetközi piacon, külön figyelmet szentelve a Nyugat-Balkán, Törökország és Üzbegisztán irányába való terjeszkedésre.
Bár a HEPA hivatalos céljai között szerepel a magyar vállalatok exportálásának elősegítése, az ügynökség működése során több olyan döntés is született, amely megkérdőjelezhető morális következményekkel járt. A cikkünkben bemutatott példák rávilágítanak arra, hogy a HEPA pénzfelhasználása nem mentes a visszaélésektől, függetlenül attól, hogy ezek büntetőjogi szempontból nem ütköznek a törvényességgel.
Partnerirodák: Kérdőjelek és Visszaélések
Kezdjük a HEPA partnerségi kapcsolataival, amelyek között szerepel Adnan Polat, a török üzletember, aki Tiborcz István állandó üzleti partnere. Polat cégei napelemes projekteket fejlesztettek, amelyek végül Tiborcz érdekeltségébe kerültek, míg az állami MVM Zöld Generáció Zrt. vásárolta meg azokat. Ezt a stratégiát „államilag megsegített” üzletmenetnek is lehetne nevezni, hiszen Polat a HEPA-tól is jelentős támogatást kapott.
A HEPA olyan külföldi regionális partnerirodákkal működik együtt, amelyek számára a magyar állam finanszírozást biztosít. Jelenleg öt iroda működik: Sanghajban, Torontóban, Isztambulban, Belgrádban és Taskentben. A török iroda már 2016 óta része a rendszernek, amely a HEPA korábbi vezetője, Oláh-Ducsai Zsanett irányítása alatt alakult ki.
Érdekes módon míg a többi iroda havi 70 millió forint költséget jelentett, a török ALX Kft. egyedül is ekkora megbízási díjat kapott, ami számos kérdést vetett fel az ügynökség szakmai felügyeletével kapcsolatban. Mi több, a cég 2024-es forgalma éppen akkora volt, mint a havi HEPA-díjak összege.
A Szerződések Átláthatósága és Szabálytalanságok
Példaként emelhetjük ki, hogy a HEPA korábbi vezetőjének, Oláh Zsanettnek a cége, a Földszint1 Kft., amely tanácsot adott a HEPA számára, a nyugat-balkáni pályázatok során jelentős támogatást nyert el. Ezzel a céggel a HEPA 2019-ben kötött szerződést, amelyet követően Zsanett egy másik céggel is hasonló sikerben részesült.
A támogatási programok körüli visszaélésekre is van példa, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése alapján a HEPA és a KKM összesen 1,209 milliárd forint összegben szabálytalanul fizetett ki támogatásokat. Az ÁSZ javaslatot tett a projektek alapos vizsgálatára és a szükséges intézkedések megtételére, miután számos hiányosságot tárt fel.
Hogyan Kerülik Meg a Szabályokat?
A HEPA működése azt is megmutatja, hogy hogyan kerülhetik meg az állami szervek saját szabályaikat. Az 5 millió forintnál nagyobb szerződések nyomon követhetőek az ügynökség honlapján, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a különböző ügyvédi irodákkal kötött szerződések egyéni, de összeadva jelentős összegű költséget jelentsenek. A HEPA ügyvédjei közül sokan a Sárhegyi Ügyvédi Irodához kapcsolódnak, akik a közbeszerzési szabályozás körüli manőverezést valósíthatják meg.
A HEPA érintett cégeinek megkereséseire nem kaptunk kielégítő válaszokat, ami tovább növeli a hivatal körüli homályt. Az ügynökség tevékenysége és a nyújtott támogatások átláthatóságának hiánya számos kérdést vet fel a magyar közpénzek elköltésének módjáról.
