Az állami támogatások hatása a magyar vállalatokra
A magyar gazdaságpolitikában a kis- és közepes vállalatok (kkv-k) támogatása régóta középpontban áll. Ez a kezdeményezés különösen hangsúlyt kapott 2024 őszén, amikor megalakították a kkv államtitkárságot a Nemzetgazdasági Minisztériumban, elindult a Demján Sándor Program, és kedvezőbbé váltak a Széchenyi hitelek feltételei. A cél az volt, hogy a kkv-k fejlődését adókedvezményekkel, célzott pályázatokkal és vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönözzék, figyelembe véve a digitalizáció, automatizáció és mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságát.
Az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, Kozák Ákos a G7 Paradigma konferencián bemutatta a „Hogyan gyorsítsuk fel Magyarország gazdasági növekedését?” című javaslatgyűjteményét, melyben rámutatott, hogy Magyarország az EU-ban az egyik legnagyobb összeget költötte az állami támogatásokra, 2004 és 2023 között a GDP 1,9%-át fordítva erre a célra, míg az uniós átlag mindössze 1%-ot tett ki. Ennek ellenére a gazdaság nem zárkózott fel gyorsabban, sőt, az állami támogatások túlzott mértéke kifejezetten hátráltató tényezővé vált.
Egyes elemzések szerint a túlzott állami támogatás következtében a vállalatok inkább e forrásra támaszkodnak, figyelmen kívül hagyva a piaci igények kezelésének, innovációnak és hatékonyságnövelésnek fontosságát. A versenyt torzító intézkedések miatt a cégek középszerűségüket fenntarthatják, így a gazdaságot összességében hátrányosan érinti ez a helyzet. Az „úgynevezett zombivállalatok” kifejezés a problémát pontosan tükrözi: ezek olyan cégek, amelyek alacsony termelékenységgel működnek, és csak a kedvezményes finanszírozás révén maradnak életben. A 2020-as, 79 országot érintő tanulmány szerint a megfigyelt cégek közel 10%-a tartozik ezek közé.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikája inkább a növekedés újraélesztésére helyezte a hangsúlyt, amelyet a Széchenyi-konstrukcióktól az EXIM-finanszírozásig minden lehetséges eszközzel igyekezett szolgálni. E kételyek ellenére az állami szerv korábban kiemelt figyelmet szentelt a kedvezményes, fix kamatozású hitelek kiterjesztésére, amelyek sok vállalkozás számára az egyetlen reális megoldást jelentették pénzügyi nehézségeik leküzdéséhez.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a bankok mind a támogatott, mind a piaci hitelek esetében szigorú minősítési folyamatoknak vetik alá az ügyfeleket, biztosítva ezzel, hogy a támogatott hitelek nem minden esetben érik el a teljesen reménytelen cégeket. A piaci alapon meghatározott kamatszint megugrása sok vállalkozás számára sokkot jelenthet, hiszen az olcsó hitelek már nemcsak válságkezelő eszközök, hanem mindennapi működésük szerves részévé váltak. Néhány cég a támogatott hiteleket más célokra is felhasználja, például ingatlanvásárlásra.
A gazdasági tárca új minisztere, Kapitány István kijelentette, hogy a jövőbeni stratégiában a tudás, a felkészültség és az innováció is legalább olyan fontos, mint a pénzügyi források biztosítása. Az eddigi tapasztalatok arra is rávilágítottak, hogy az apró, alacsony termelékenységű mikrovállalatok arányának növekedése hosszú távon hátrányosan befolyásolja a magyar gazdaság összteljesítményét. Kozák Ákos szerint a mikrovállalkozások túlsúlya a termelékenységi problémák gyökere, és a gazdaság hatékonysága érdekében sürgős intézkedések szükségesek.
Az elmúlt években tapasztalt helyzet alapján egyértelmű, hogy a legtöbb állami támogatás nemcsak a vállalatok aktív fejlődését, hanem egészséges piaci versenyt is meg kellene, hogy támogassa, amennyiben sikerülne elérni a megfelelő egyensúlyt a támogatások mértéke és a piaci mechanizmusok érvényesülése között. A jövőbeli gazdasági politika alapvetően ezt a dilemmát kívánja kezeli, törekedve a fenntartható és versenyképes gazdaságra.
