Orbán Balázs üzenete a könyvpiacról
Halmos Ádám emlékei szerint a 2020-as év fordulópontot jelentett a hazai könyvpiac történetében, amikor a NER-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonrészt vásárolt a Libriben. Halmos, aki akkoriban a Libri kisebbségi tulajdonosa volt, úgy fogalmazott: „Félreérthetetlen volt, amikor Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, felbukkant, és világossá tette, hogy ő intézi a dolgokat a Librin belül.” Elmondása szerint a kiadói függetlenség fenntartására tett élénk törekvése gyorsan akadályokba ütközött, amikor az MCC megkezdi a piaci dominanciájának kiépítését.
A könyvpiac túszul ejtése
Rados Richárd, a Jaffa Kiadó ügyvezetője úgy véli, hogy a 2010-es évek elejének „vadnyugati” állapotai azóta elmaradtak, mióta az állam beleavatkozott a könyvpiac működésébe. Balázs Eszter Anna, a Lampion Könyvek főszerkesztője, megélte a Libri Csoporthoz tartozó Kolibri Kiadó főszerkesztőjeként, hogy a kiadói függetlenségét fenyegeti a Libri Kiadói Csoport MCC általi felvásárlása. „Ez a lépés komoly bizonytalanságokat hozott a könyvpiacra, amelynek következményei ma is érezhetőek.”
A könyvpiac válságának összetettsége
Az Open Books által közzétett vitairat rávilágít arra, hogy a könyvszakma válságának megoldásához nem elegendő egy-egy elemének megváltoztatása, hanem komplex és átfogó beavatkozásokra van szükség. A hagyományos állami dotációk már nem elégségesek, és a Kádár-korszak húzóereje, amely a könyvkiadást támogatta, mára átalakult, de nem tört meg. Az elmúlt évtizedekben a magyar könyvpiac sokkal bonyolultabb viszonyokat mutat.
Újraértelmezett szereplők a könyvpiacon
A könyvkereskedelem és a könyvkiadás közötti összefonódás egyre hangsúlyosabbá válik. Halmos Ádám hangsúlyozta, hogy a Libri-Bookline fúziója volt az első jele annak, hogy az állami beavatkozás az irodalmi szféra hatásoként is megnyilvánult. Az MCC megjelenése véglegesen átszabta a piaci viszonyokat, és az önálló véleményformálás lehetőségét is beszűkítette. „A könyvmaffia megjelenésével a kreatív függetlenség eltűnt.”
Könyvtörvény és árkötöttség
Az árkötöttségi törvény bevezetése komoly vitákat váltott ki, a könyvpiac szakmai szereplői azzal érvelnek, hogy a törvény nemcsak az árakat, hanem az olvasói élményt is megdrágítja. Az, hogy a vásárlónak nehezebb hozzáférnie a kedvezményekhez, tovább nehezíti a kisebb, független kiadók helyzetét a piacon. Ahogy Richárd fogalmaz: „Ez a szabályozás kártékony hatásokkal bír, és jelentősen torzítja a versenyt.”
Megoldások keresése a könyvpiacon
Az érintettek egyetértenek abban, hogy sürgős intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a könyvpiac fenntarthatóbbá váljon. A közös cél egy olyan környezet megteremtése, ahol a kisebb kiadók is érvényesülhetnek. „A digitális piacot is támogatni kellene, hogy a közönségnek szélesebb választéka legyen” – vélekedett Miklós Laura, a Sonora társalapítója. A kormányzati szerepvállalást átgondolva, új struktúrák kialakítása tűnik szükségesnek.
A könyvpiac jövője a piaci szereplők kezében van, és bár a helyzet most nehézkes, a szakma egységes fellépése és a megfelelő jogi keretek kialakítása segíthet abban, hogy a könyvszakma ne csak túlélje, hanem fejlődjön a jövőben is.
