Tudományos Támogatás: Politikai Kérdések és Jövőképek
Tanács Zoltán, Magyarország tudományos és technológiai minisztere Facebook-bejegyzésében reagált a kormány és Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány közötti 261,7 milliárd forintos finanszírozási szerződés felmondására. Az új kormány lépése körüli viták révén Tanács hangsúlyozta, hogy a tudományt támogatni szükséges, azonban elítélte a közpénzek ilyen formában való kezelését, ami korlátozott demokratikus kontroll mellett történik.
A miniszter kijelentette, hogy a Tisza-kormány célja a kutatás-fejlesztési források jelentős növelése, mivel Magyarország jelenlegi GDP-arányos költése körülbelül 1,3 százalék, amely az uniós átlag alatt van. A kormány célja, hogy a ciklus végére elérjék a 2 százalékos szintet, hosszabb távon pedig a 3%-os európai átlaghoz közelítsenek. Tanács szerint a magyar tudomány eddig nem kapta meg a szükséges figyelmet és támogatást a versenyképes fejlődés érdekében.
A felmondott Élvonal-program nem csupán egy támogatási konstrukció, hanem Tanács kifejezése szerint „alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése.” A program céljai közé tartozik 75 tudásközpont és kutatócsoport létrehozása, 55 ezer diák bevonása a tehetséggondozási programokba, valamint új kutatási és innovációs központok felépítése. A miniszter bírálta a programot, amely a kekva-rendszer logikáját követi, ahol a közvagyon és közfeladatok alapítványi formába történő kiszervezése, valamint a politikai időzítés erős jelenléte figyelhető meg, mindez pedig a demokratikus ellenőrzés korlátozásával jár.
Tanács Zoltán arról is tájékoztatott, hogy a program megvalósítása évente 40-50 milliárd forint közpénz mozgását jelenti, amely nagyságrendileg a hazai K+F-re fordított állami források egyötödét teheti ki. Hozzátette, hogy a magyar kutatói szféra súlyos gondokkal küzd, mint például alacsony bérek, bizonytalan életpályák és kiszámíthatatlan pályázati rendszerek. A fiatal kutatók sokszor azon gondolkodnak, hogy érdemes-e itthon maradniuk.
Tanács Zoltán hangsúlyozta a fenntartható megoldás szükségességét, amelynek keretei között átláthatóbb, versenyalapú és szakmailag ellenőrizhető finanszírozási rendszert kellene kialakítani. Az alapítvány, melyet Krausz Ferenc vezet, komoly szakmai tekintéllyel bír, azonban a miniszter kiemelte: „egy demokratikus államban a tudományos kiválóság nem jogosíthat fel arra, hogy a közpénz felhasználása kikerüljön az átlátható közpolitikai irányítás keretei közül.”
Továbbá bejelentette, hogy már megkezdte egyeztetéseit a hazai tudomány jövőjéről, elsőként Pósfai Mihállyal, az MTA leendő elnökével beszélgetett, a következő hetekben pedig találkozni fog a kutatóhálózat vezetőivel és az Élvonal Alapítvány képviselőivel.
Magyar Péter miniszterelnök pénteken tette közzé, hogy a kormány felmondja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött szerződést, és az alapítványtól kérik a már kifizetett 22 milliárd forint visszafizetését. A döntés után Krausz Ferenc alapítványa reagált, valamint más érintettek, például Hankó Balázs és Gulyás Gergely is megnyilatkoztak az ügyről.
