Magyar Péter bejelentette a céges adórendszer változásait
Péntek délután Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a céges adórendszerrel kapcsolatos átfogó változtatási terveit, amelyek célja a gazdasági korrekciók végrehajtása. A Facebook-oldalán közzétett videóban hangsúlyozta, hogy a kormány célja a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési praktikáinak megszüntetése, valamint a nemzetközi nagyvállalatok társaságiadó-fizetésének rendezése. Ennek érdekében bővíteni fogják az adóalapokat és megszorításokat vezetnek be a jelenlegi adókedvezmények kapcsán.
Az alábbi főbb intézkedésekre számíthatunk:
- A szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díj megduplázása.
- A szén-dioxid-kvótaadó és a kapcsolódó tranzakciós díj eltörlése, mivel ezeket Magyar Péter szerint az előző kormány a különböző cégek büntetésére használta.
- A társasági adókedvezmények átalakítása, a globális nagyvállalatokat és politikai alapítványokat előnyben részesítő kedvezmények megszüntetése.
- A közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekvák) kapcsolódó indokolatlan adókedvezmények kivezetése.
- A bizalmi vagyonkezelők adómentességi kiskapuinak bezárása, a visszamenőleges adóelkerülési praktikák vizsgálata, a szabályozás átalakítása érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelők célja a magyar családi vállalkozások generációváltása legyen. A várakozások szerint ezek az intézkedések évente több tízmilliárd forint adóbevételt hozhatnak a költségvetésnek.
A kormány emellett tervez néhány kisebb, de a közigazgatás szempontjából lényegtelen adó eltörlését is:
- A települések által kivethető külön adó eltörlése, melyet Magyar Péter szerint csupán 25 önkormányzat alkalmazott a 3000-ből, de az adminisztrációs költségek gyakran meghaladták a beérkező bevételeket.
- Az ebrendészeti hozzájárulás megszüntetése, melyet 16 településen vetettek ki a korábbi időszakban.
- Az immár bevételt soha nem hozó bevándorlási különadó eltörlése.
Magyar Péter arra is utalt, hogy a környezetszennyező cégek azonosítása és a szennyezési mértékek felmérése szintén a kormány céljai között szerepel. A kormányzati tervek alapján a NAV-elnöki pozíciót ezentúl nyílt, átlátható pályáztatási folyamat keretében töltik be, amely jelentős eltérést jelent a korábbi gyakorlatból, hiszen a NAV elnöke a jövőben nem fog államtitkári pozíciót betölteni a kormányon belül.
A törvényjavaslatot a pénteki napon benyújtják, amelyet a társasági adóról szóló döntés is kísér a Magyar Közlönyben, a 1230/2026-os kormányhatározat szerint. A kormány felkérte a pénzügyminisztert, Kármán Andrást, hogy szeptember 30-ig végezze el a társaságiadó-szabályozás hatékonyságának felülvizsgálatát.
A szabályozások újbóli áttekintése egyben alapvető feltétele az Európai Unió forrásainak hazahozatalának is. Kármán András korábban arról tájékoztatott, hogy az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a nyugdíjreformok és a különadók nem maradnak benne a programban, mivel annak a 2026. augusztusi határidőknek való megfelelés nem tűnik reálisnak. Így a vállalati adóztatás és a költségvetés témaköre került a középpontba.
Az elmúlt időszakban a bizalmi vagyonkezelés rozsda szegénykedett a kritikáktól, mivel sok vagyonos személy olyan területeken alkalmazta, amelyek nem álltak összhangban az eredeti jogalkotói szándékkal. A tervezett politikai változások azonban vélhetően megszüntetik a jogi kiskapukat, amelyek eddig lehetővé tették a rendkívüli előnyök kihasználását.
