Andy Burnham lett a brit Munkáspárt új vezetője
Pénteken hivatalosan is Andrew Burnhamet választották meg a brit Munkáspárt vezetőjévé, miután a múlt hónapban Manchester polgármesteréből parlamenti képviselővé lépett elő. Burnham elődje, Keir Starmer, aki jelenleg is betölti a miniszterelnöki tisztséget, már jelezte lemondási szándékát, így a jövőbeni vezetése Burnham kezébe kerülhet.
A pártgyűlés, amelynek során a választásra sor került, délben kezdődött. Az eseményen Lucy Powell, a Munkáspárt alelnöke nyitotta meg a szót, köszönetet mondva Starmernek az eddigi munkájáért. Ezt követően Shabana Mahmood belügyminiszter mutatta be Burnhamet, mint a párt új vezetőjét.
Burnham beszédében kifejezte büszkeségét a kinevezésre, és hangsúlyozta, hogy elkötelezett a párt irányítására, amelynek alapjait Starmer fektette le kétéves vezetése alatt. A politikai táj a brit kormányban is várható módosításokat ígér, Burnham várhatóan Mahmoodot nevezi ki pénzügyminiszternek, azonban erről egyelőre csak találgatások láttak napvilágot.
A Munkáspárt szabálykönyvében foglaltak szerint Burnhamnek legalább három szakszervezet és más baloldali társadalmi szerveződés támogatását is meg kell nyernie, míg erről már sikeresen megerősítette a támogatását. Jelenleg azonban nem sokat árult el arról, hogy kormányfőként milyen politikai irányvonalat képviselne.
Burnham a pártgyűlés előtt aktívan posztolt az X-oldalán, ahol kinyilvánította elkötelezettségét a hatalom visszaadására a népnek, és arra hívta fel a figyelmet, hogy komolyan gondolja a politikai változásokat. Starmer a gyűlés alatt láthatóan elkezdett költözni a miniszterelnöki irodából, hiszen a Downing Streetnél költöztető furgonokat figyeltek meg.
Starmer lemondását június 22-én jelentette be, ám a tisztségről hivatalosan csak július 20-án fog lemondani a király előtt. Burnham ekkor kapja majd meg a felkérést III. Károly királytól a kormányalakításra.
Burnham politikai karrierjéről részletesebb információk találhatók a legutóbbi cikkekben. Az Egyesült Királyság politikai helyzete szempontjából kritikus kérdés, hogy mennyire sikerül közelebb kerülni az Európai Unióhoz, mielőtt a Reform UK párt megerősödik, amely akár zsákutcába is vezetheti az országot.
