Szijjártó Péter és a Jogállamisági Jelentés: Az Európai Bizottság Állásfoglalása
Az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentésében több fontos kérdést érintett, amely külön figyelmet érdemel, különösen Szijjártó Péter, volt külgazdasági és külügyminiszter közelmúltbeli elhelyezkedése a BYD kínai autógyártónál. Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosa a Népszava kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nem kommentál határozottan egyedi eseteket, ugyanakkor további ajánlásokat tett a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” kezelésére vonatkozóan. A „forgóajtó-jelenség” azt jelenti, hogy politikai vezetők átmennek a magánszektorba, ahol összeférhetetlenségi problémák merülhetnek fel.
A jelentés kiemelte, hogy Magyarország esetében eddig nem történt érdemi előrelépés a lobbizás és a politikai átállások átláthatóságának szabályozásában. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy míg más tagállamok számára is tettek javaslatokat, a részletes, egyedi esetekhez való viszonyulás nem része a bizottság gyakorlatának. McGrath szavai alapján, a javaslatokat nem szabad az egyes politikai esetekhez kötni, mivel a bizottság nem rendelkezik azokról részletekkel.
Alaptörvény-Módosítás és Kormányzati Válaszok
A jelentés kapcsán kérdéseket fogalmaztak meg az Alaptörvény módosításával kapcsolatban is, amely Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését is magában foglalja. Ezt az ügyet a Fidesz európai parlamenti képviselői „alkotmányos puccsnak” nevezték, sürgősségi kérdésekkel fordulva az Európai Bizottsághoz. A bizottság ügyvezető alelnökének megnyugtatása szerint a helyzet figyelemmel kísérése a bizottság prioritásai közé tartozik. McGrath hozzátette, hogy a Velencei Bizottság is tervez jelentést az ilyen kérdésekkel kapcsolatban, amely októberben várható.
Jogállamisági Kihívások és Hiányosságok
A Bizottság jelentése azt is hangsúlyozta, hogy az új kormány néhány hete alatt elért előrelépések ellenére továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak. Az ügyelosztási rendszer alacsonyabb szintű bíróságokon például stagnál, mivel az előző kormány csak felsőbb szinten, a Kúria keretein belül foglalkozott a témával. Továbbá, a jelentés megemlíti, hogy a korrupcióellenes intézkedések terén sem tapasztalható előrelépés, és megjegyzi, hogy egyes nyilatkozatok nem tartalmaztak jogi kötelezettségeket a tagállamok számára.
Média és Civil Társadalom
A jelentés a médiában is pozitív jeleket talált, azonban azt a megállapítást tette, hogy a civilek munkáját akadályozó jogszabályokat még nem vonták vissza. Fontos megjegyezni, hogy a médiaszabadságról szóló uniós rendelet külön figyelmet érdemel, mivel ennek következményei közvetlenül érinthetik a tagállamokat, annak ellenére, hogy a jogállamisági jelentés jogilag nem kötelező erejű.
Az Európai Bizottság nyitott a további párbeszédre és javaslataira vonatkozóan, azonban a lobbizás és a politikai átmenetek átláthatóságának kérdései továbbra is sürgetőek, és érdemi reformokat kívánnak meg a magyar kormány részéről.
