Tízfokozatú vám Magyarországra: Milyen következményei lesznek az amerikai szankcióknak?
Kedden amerikai szenátorok bemutatták az Oroszország ellen irányuló szankciós csomag frissített változatát, amely 100 százalékos vámot vetne ki az orosz gáz és olaj legnagyobb importőreire, így Magyarországra is. Kína mellett hazánk az egyetlen olyan ország, amely mindkét energiahordozó esetében a top 5-ben szerepel, ami azt jelenti, hogy a javasolt intézkedés kifejezetten súlyosan érintené a gazdaságunkat.
A vám bevezetésének logikája az, hogy az orosz olaj- és gázexport elvágásával Oroszország leggazdasági forrásait célozzák meg, így szeretnék megnehezíteni az ukrajnai háború finanszírozását. Az eddigi javaslatokat követően, amelyek tavaly 500 százalékos tarifáról beszéltek, a mostani 100 százalékos érték már korábban, egy éve Donald Trump szájából hangzott el először.
Szakértők szerint reális esély van arra, hogy a vámot egy-két hónapon belül ténylegesen bevezetik. Donald Trump ezt állította egy sajtótájékoztatón is, emlékeztetve arra, hogy a büntetővám bevezetése Lindsey Graham szenátor számára is fontos kérdés volt.
A javaslat értelmében a 100 százalékos vámot a legnagyobb öt importáló ország érintené, itt Kínát, Indiát, Szlovákiát, Magyarországot és Azerbajdzsánt emelkedik ki, míg a földgáz esetében Kína, Franciaország, Japán, Magyarország és Belgium szerepel. Érdemes megjegyezni, hogy júniusban Magyarország 591 millió euró értékben importált orosz energiahordozókat, amely a legnagyobb uniós összeg az orosz forrásokból beszerzett energiánál.
A jelentés arra is rámutat, hogy a nyugat-európai országok kizárólag cseppfolyósított földgázt vásárolnak az oroszoktól, így Magyarországnak a rekordvásárlása különösen figyelemreméltó, tekintettel arra, hogy a Barátság vezeték működése az év első felében folyamatosan megszakadt.
Az amerikai kommentárok alapján a szankciók fő célja nem Magyarország, hanem nagyságrendekkel nagyobb importjával Kína és India. Az Egyesült Államok azonban szoros politikai kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal, és nem világos, hogy mennyire fogják figyelembe venni az uniós szabályokat a vámtarifák bevezetése során.
Magyarország belső politikai diskurzusai már régóta foglalkoznak az orosz energiafüggőség kérdésével, különösen az ukrán háború kirobbanása óta. A kormányzat tervei között szerepel, hogy 2035-ig megszünteti az orosz energiaimportot, ám az EU előírásai szerint 2027 végéig a tagállamoknak fel kell számolniuk az orosz földgáz beszerzését.
Az orosz gáz kiváltása politikailag megoldható, de az olaj helyzete bonyolultabb, mivel kevesebb vezeték áll rendelkezésre. A Barátság kőolajvezeték kapacitásának alternatívája az Adriai vezeték, amely a mai napig vitatott. A finomítók átalakítása azonban technikailag lehetséges, és a Mol is tervezi, hogy 2026-ra befejezi azokat a beruházásokat, amelyek különböző típusú kőolajok feldolgozását teszik lehetővé.
A magyar olajcég nyilatkozatai azt mutatják, hogy megfelelően reagáltak arra az időszakra, amikor a Barátság vezeték nem működött, más országokból érkező kőolajfajták beszerzésével biztosítva a régió energiaellátását.
