Az Auchan a Lidl-modell felé nyitna, pedig a Lidlnek sem megy igazán jól itthon.

által Christian M.

A diszkontmodell térnyerése és az Auchan új stratégiája

Az Auchan, a francia szupermarketlánc, a következő években új irányvonalat választ: kisebb üzletek nyitásával próbálja terjeszkedését megvalósítani, reagálva ezzel a diszkontláncok, ilyenek például az Aldi, Lidl és Penny rendkívüli növekedésére. Vincze Géza, az Auchan ügyvezető igazgatója, a Portfoliónak adott interjújában emelte ki ezt a tendenciát, amely már évek óta világosan látható az élelmiszer-kiskereskedelem területén.

Tendenciák és piaci körülmények

Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a diszkontmodellek piaci részesedése ugrásszerűen nőtt. 2021-ben a diszkontokra jellemző részesedés 33%-ról 41%-ra emelkedett, ami a Lidl növekvő dominanciáját tükrözi. A Lidl 2020-ban lett a legnagyobb piaci szereplő, ennek köszönhetően történt meg a Tesco, a hipermarketmodell birtokosa, előzése. E trendek bár előnyöket hordoznak, az Auchan helyzete továbbra is kérdéses, mivel a piaci alkalmazkodás komoly akadályokba ütközik.

A kormányzati intézkedések hatása

Ez az alkalmazkodás nem csupán piaci kihívások miatt nehezedik az Auchanra, hanem a kormányzat által előírt különféle költségterhek és szabályozások miatt is. A külföldi nagy láncok működése számos kormányzati intézkedés, például különadó, a plázastop, valamint az árstoppal kapcsolatos előírások révén egyre nehezebbé válik. E tényezők torzítják a piaci viszonyokat és csökkentik a profit lehetőségét.

A piaci visszaesés

Ha alaposan megvizsgáljuk a külföldi tulajdonú láncok üzleti eredményeit, észrevehetjük, hogy a szektor ezen része jelentős profitcsökkenéssel küzd. Például a Lidl legutóbbi pénzügyi időszaka 1324 milliárd forint árbevételt és 26,4 milliárd forint adózott nyereséget mutatott, ami európai összehasonlításban még közepesnek számít. Ugyanakkor az Aldi, a Spar és a Tesco is veszteségekkel zárta évét, amely rávilágít a diszkontláncok által generált piaci nyomásra.

A magyar láncok helyzete

A nemzetközi láncok mellett a magyar tulajdonú boltláncok, mint a Coop, Reál, és CBA, franchise-rendszerben működnek, így az ő teljesítményük külső megfigyelések révén nehezen támadható meg. A kisboltok helyzete is aggasztó: sokan évek óta folyamatosan visszaszorulnak, és a megmaradt üzletek támogatásra szorulnak.

A jövő kilátásai

Összességében kijelenthető, hogy a magyar élelmiszer-kereskedelem egy olyan átmeneti szakaszban van, ahol a főbb szereplők, a külföldi tulajdonú láncok, megfelelő alkalmazkodás nélkül képtelenek a fenntartható növekedésre. A piacon meglévő hat nagy boltlánc nagy részesedéssel bír, mégis kétségbeejtő veszteségekben szenved, ami széleskörű következményekkel járhat a jövőbeni piaci struktúrára nézve.

Forrás: telex.hu/g7/2025/08/06/veszteseg-magyar-elelmiszer-kereskedelem-lidl-diszkont-auchan

Ezt is kedvelheted