Megérkezett az Orbán-korszak utolsó GDP-adatja, bővült a magyar gazdaság
2026 első negyedévében a gazdaság teljesítménye a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése alapján a nyers adatok és a szezonálisan, valamint naptárhatással kiigazított adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ez az eredmény a 2022 harmadik negyedéve óta a legerősebbnek számít. Az előző negyedévhez viszonyítva, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok alapján a gazdaság 0,8 százalékkal bővült, ami jelentős teljesítmény, hiszen legutóbb 2023 harmadik negyedévében tapasztaltunk ilyen mértékű növekedést. Továbbá a bruttó hazai termék (GDP) 2025-ben 0,3 százalékkal haladta meg a 2024-es évet.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője megállapította, hogy az adat alapvetően kedvező, hiszen korábban 0,5 százalékos negyedéves bővülésre számított. A KSH hangsúlyozta, hogy a GDP növekedéséhez leginkább a szolgáltatások, különösen a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységek hozzájárultak. Németh szerint a szolgáltató szektor teljesítménye előre látható volt, mivel a kiskereskedelmi adatok már erősebb belső keresletet jeleztek előre. Az ipari szektor teljesítményét a még nem publikált márciusi adatok is fokozták, ami meglepő, mivel az európai gazdaság bizalmi indexei romlottak az energiaárak emelkedése és a közel-keleti konfliktusok miatt.
A növekedést támogató szakmai tevékenységek közé többek között az ügyvédi irodák, építészmérnöki tanácsadók és adótanácsadók tartoztak. Németh utalt arra is, hogy az Otthon Start Program miatt jelentős igény mutatkozott a munkájukra, mivel új ingatlanok építése zajlott. Ezen kívül a leköszönő kormány által bevezetett támogatási programok, többek között a fegyverpénzek és az édesanyák lépcsőzetesen bevezetett szja-mentessége is hozzájárultak a háztartások fogyasztásának növekedéséhez.
Ez az utolsó adat, ami a 16 éven át regnáló Orbán-kormányok alatt kialakult gazdasági folyamatokat tükrözi. A növekedést jelentősen befolyásolta a választási időszakot megelőző, már-már hagyománnyá vált állami osztogatás, ez pedig a meredeken emelkedő havi államháztartási hiányban is megfigyelhető. Márciusban a magyar költségvetés több mint 1300 milliárd forintos hiányt halmozott fel, aminek mértéke az elmúlt 24 év legmagasabb áprilisi hiányát jelenti. A Fidesz a negyedév során gyakorlatilag kiürítette a kasszát a jóléti adók és támogatások juttatására, így a következő kormánynak nehéz helyzetben kell átvennie a gazdaság irányítását.
Hogy milyen év elé néz a magyar gazdaság 2026-ban, még korai megmondani, mivel az új kormány gazdaságpolitikája erősen támaszkodik az EU-s források hazahozatalára. Az Egyensúly Intézet előrejelzése alapján idén érdemi növekedés valósulhat meg, az elsődleges motor továbbra is a lakossági fogyasztás marad, amit 2026-ra 1,5, 2027-re pedig 2,6 százalékos növekedéssel kalkulálnak. Ugyanakkor a növekedés ütemét jelentősen befolyásolhatják a geopolitikai konfliktusok, különösen az iráni–izraeli háború alakulása.
Németh Dávid arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi környezet nem kedvező, mivel a hazai nettó export esetében mínuszra számítanak, ami a magyar gazdaság visszaesését eredményezheti. Az elemző a 2026-os második negyedévben 0,2 százalékos növekedéssel számol, miközben kérdéses, miként befolyásolják a beruházásokat az iráni konfliktus hatásai. A következő negyedéves adatok alakulását jelentősen meghatározza az új kormány gazdaságpolitikai irányvonala és a költségvetési hiány kiigazítása.
Az elmúlt három év során a magyar gazdaság szinte stagnált, a 2025-ös év vert rekordot a növekedési elmaradás terén. Szinte minden húzóágazat gyengélkedett, az ipar augusztusban ötéves mélypontra zuhant, a kiskereskedelmi forgalom csupán 2,4 százalékkal bővült, és a mezőgazdaság sem teljesített jól. Ezzel szemben a szolgáltató szektor volt az egyedüli, amely képes volt ellensúlyozni a gyengébb teljesítményt, a 2025-ös harmadik negyedévhez képest 0,2 százalékos növekedés következett be.
A januári és februári adatok alapján a magyar gazdaság évkezdése sem volt kedvező, az export 9,9 százalékkal csökkent a 2025-ös év azonos időszakához képest, a gyártás továbbra is gyengélkedett, csupán az akkumulátorgyártás mutatott jeleket a beindulásra, míg az építőipar továbbra is ingadozott, amelyet a téli időjárás is hátráltatott.
Idén februárban Nagy Márton pénzügyminiszter meglepő kijelentést tett, miszerint nem cél, hogy a magyar gazdaság mindenáron növekedjen, amit eddig elképzelhetetlennek tartottak a kormány tagjai. Az Orbán-kormány alatt a GDP-növekedés mindig a sikerkommunikáció alapja volt.
A leköszönő kormány tagjai gyakran a külső hatásokat – például a járványt, a háborút és Brüsszelt – okolták a stagnálásért, bár kétségtelen, hogy ezek hozzájárultak a gazdaság megtorpanásához. Azonban a gazdaságpolitikai hibák, amelyek az Orbán-kormányok alatt felhalmozódtak, nagymértékben hozzájárultak a helyzethez. Számos közgazdász véleménye szerint a magyar gazdaság növekedési zsákutcába került, amelyből csak átfogó reformok révén lehetne kikeveredni.
