Csak 2025-ben vették el Hitler díszpolgári címét egy osztrák városban
Szinte biztosan nem azzal szeretett volna bekerülni a hírekbe az ausztriai Gloggnitz városa, hogy a helyi önkormányzat visszavonta Adolf Hitler díszpolgári címét. Sok német és osztrák város esett át ezen a második világháború után, a Soprontól 70 kilométerre lévő település esete azért különleges, mert náluk ez csak 2025-ben történt meg.
Gloggnitz várossá avatásának századik évfordulójára készülve vették észre a helyi köztisztviselők, hogy az elődeik az 1938-ban a német kancellárnak adományozott címet hivatalosan nem tették semmissé.
„A díszpolgárság automatikusan megszűnik a személy halálával. De kötelességünk szimbolikusan is elhatárolódni a náci rezsimtől, és szeretnénk elkerülni a félreértéseket” – mondta Ines Wurbs, a város alpolgármestere. Megemlítette, hogy tud még olyan településekről, ahol még mindig díszpolgár a náci diktátor, ám ezeket nem nevezte meg.
A városok és falvak Hitler felemelkedése idején versenyt futottak egymással, ki ad neki előbb és nagyobb csinnadrattával díszpolgári címet, ki tud jobban hízelegni. A mai napig nem lehet tudni, hogy ebbe a versenybe hányan szálltak be, de körülbelül kétezerre tehető az elismerést kiadó települések száma. Azt azonban pontosan dokumentálták, hogy Coburg városa volt az első, ami kitüntette a diktátort.
1932. február 26-án az önkormányzat sürgősséggel tárgyalta ezt a szimbolikus ügyet, így a Nürnbergtől 120 kilométerre fekvő város szakította át ebben a kétes értékű versenyben a célszalagot. Nem sokkal maradt le mögötte Eppingen, ahol 1933. március hetedikén Karl Doll és Karl Zutaven kérvényezte, hogy a díszpolgári cím mellett egy utcát is nevezzenek el a kancellárról. A városban a szavazatok 60 százalékával nyertek a néhány nappal korábban megtartott választáson a nácik, és március 13-án már meg is született a döntés, és nagy csinnadrattával, a tűzoltózenekar bevonásával tartották meg a ceremóniát.
1933. március 25-én az elhíresült Berchtesgaden is csatlakozott a sorhoz, április elsején pedig Berlinben is díszpolgár lett a nemzet vezetője. Az avatási hullám még abban az évben végigsöpört az összes tartományon.
Ausztria bekebelezése után, vagyis 1938-ban a díszpolgári trend az osztrák területeket is elérte. Gloggnitz is így került fel a listára, és még tucatnyi kisebb-nagyobb település. 1939 áprilisában Danzig, a mai Gdańsk is megtette ezt a lépést, és a sort Graz zárta 1940 áprilisában, amikor már hónapok óta tartott a háború, és a nácik sorozatos győzelmeket könyveltek el.
A második világháború vége után, a győztes hatalmak által létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozott egy irányelvet, ami az elfoglalt német területekre kivétel nélkül érvényes volt, és ami szerint a háborús bűnösöktől meg kell vonni a díszpolgári címeket, mert érdemtelenek rá. Hitlerről azonban nem született bírósági ítélet, mert kilenc nappal a teljes bukás előtt, április 30-án öngyilkos lett.
Halálhíre után sok város a kényelmesebb utat választotta, úgy voltak vele, hogy mivel már úgyis halott, nem is kell visszavonni tőle hivatalosan ezt a címet.
Berlin 1948. december 16-án határozott Hitler díszpolgári címének visszavonásáról, előtte már sok helyen megtették, jó néhány településen azonban évtizedekig elmulasztották. Saarbrücken például 2001-ig várt a jogi procedúra végrehajtásával. Időről időre jöttek hírek arról, hol hajtották végre, a diktátor halála után akár 70 évet is megkésve, a formaságokat.
A Rajna menti Bad Honnefben például az első visszavonást kezdeményező petíciót a város képviselői 1983-ban nem bocsátották szavazásra, épp a halálra hivatkozva. 2024 júniusában viszont a helyi gimnázium diákjai elérték, hogy jogilag is vegyék el Hitlertől ezt a rangot, és a testület ezt már egyhangúlag jóváhagyta.
Ma Gloggnitz tűnik az utolsónak, ahol elvették Hitlertől a díszpolgárságot, de előfordulhat, hogy maradt egy-két kisebb német település, ahol nem tették meg a szükséges jogi lépéseket, és akár más náci bűnösök is rajta maradhattak a díszpolgárok listáján.
