Továbbra is Le Pen a legesélyesebb elnökjelölt egy francia közvélemény-kutatás szerint
A szélsőjobboldali Marine Le Pen nyerné meg a jövőre esedékes francia elnökválasztás első fordulóját – állapította meg a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet november elején végzett mérése alapján.
A több mint egy hónapja tartó francia diáktüntetések mellett kiálló szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) 75 éves alapítója és egyben elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon a legújabb felmérések szerint 18–19 százalék között áll, messze lemaradva Le Pen 34–36 százalékos eredményétől. Harmadik helyen a jobbközép Édouard Philippe volt kormányfő áll 11–14 százalékkal. A múlt havi mérésekben még Mélenchonnal fej fej mellett álló mérsékelt politikus csúszott le a legjobban a korábbi közvélemény-kutatások eredményéhez képest.
Szeptember végén Le Pen 33, Philippe 18, Mélenchon pedig 17 százalékon állt a közvélemény-kutatási átlag szerint. Október elejére a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali jelölt is növelte előnyét a többi jelölttel szemben, mostanra ők ketten jutnának tovább az elnökválasztás második fordulójába. Mélenchon már háromszor indult az elnökválasztáson – 2012-ben, 2017-ben és 2022-ben –, de soha nem sikerült bejutnia a második fordulóba. Ugyanezeken a választásokon Le Pen is indult, ő a második fordulóban 2017-ben és 2022-ben is kikapott Emmanuel Macrontól.
Október közepén részletesen írtunk arról, hogyan profitálhatnak a francia pártok a diáktüntetésekből. A politikai erők közül egyedül az Engedetlen Franciaország (LFI) állt ki teljes mellszélességgel a hetek óta tüntető diákok mellett, amivel a párt sokat kockáztat, bár a fiatalok között egyelőre egyértelműen Mélenchon a legnépszerűbb politikus, egy októberi Ipsos felmérés adatai szerint a 18–24 éves korosztály több mint negyven százaléka tervezi, hogy Mélenchonra fog szavazni az áprilisi elnökválasztáson. A franciák többsége viszont a felmérések szerint elítéli az LFI részvételét a tüntetéseken.
A felmérésekben vezető Marine Le Pen mindegyik riválisával szemben ki tudja használni a helyzetet. A szélsőjobboldali jelölt taktikája az, hogy a diáktüntetéseket a közrend fenntartására húzza fel, és arra, hogy Macron még arra sem képes, hogy ezt fenntartsa. Mindeközben a centristák közül a legmagasabbra mért lehetséges elnökjelölt harapófogóba került a szélsőbal és a szélsőjobb között. Édouard Philippe egykori kormányfő, Le Havre jelenlegi polgármestere kezdetben távolságtartással kezelte az eseményeket. Fő üzenete, hogy ő lehet az a pragmatikus jelölt, aki a józan észt képviseli a szélsőségesek között, ezzel azonban a jelek szerint egyelőre nem győzte meg a választókat.
A diákmegmozdulások mostanra már egyértelműen kiszélesedtek, egyetemisták és a Franciaországban rengeteg embert mozgósítani képes szakszervezetek is csatlakoztak a gimnazisták által vezetett mozgalomhoz.
