Újraindul Csernavoda 1-es reaktora, másfél millió háztartásnyi áram tér vissza a román hálózatba
Több mint három hónapos kényszerszünet után pénteken megkezdődött a romániai Csernavoda atomerőmű 1-es blokkjának visszakapcsolási folyamata. Az állami üzemeltető, a Nuclearelectrica bejelentése szerint a minimális műszaki és biztonsági feltételek ismét adottak, így a 700 megawattos blokkot még a nap folyamán visszakapcsolhatják az országos villamosenergia-hálózatra.
A lépés komoly könnyebbséget jelent a román energiaszektornak, mivel az atomerőmű hónapok óta nem termel áramot. A csernavodai 1-es blokkot július 28-án, a 2-est pedig augusztus 13-án állították le a Duna alacsony vízhozama miatt.
Az előrejelzések szerint a visszakapcsolt reaktor november 7-én éri el a maximális teljesítményt, a teljes üzemtől azonban még messze van a rendszer, mivel a 2-es reaktor továbbra is lekapcsolva marad. Már az 1-es blokk működése is jelentős mennyiségű hűtővizet igényel, ezért a 2-es reaktor visszakapcsolása csak akkor válik lehetségessé, ha a Duna vízállása tartósan emelkedik – mondta el Mihai Gioara, a Nuclearelectrica vezérigazgatója. Hozzátette: az illetékes hatóságokkal közösen olyan rövid és hosszú távú megoldásokon dolgoznak, amelyek növelik a berendezések rendelkezésre állását, és mérséklik a hasonló helyzetek következményeit egy esetleges újabb aszályos időszakban.
A csernavodai atomerőmű teljes kapacitása kulcsfontosságú az ország energiabiztonsága szempontjából: normál körülmények között Románia áramtermelésének mintegy húsz százalékát adja. Románia átlagos pillanatnyi áramfogyasztása napszaktól és évszaktól függően jellemzően 6000 és 8000 megawatt között mozog, a téli fagyos csúcsidőszakokban pedig elérheti a 8500–9000 megawattot is. Ehhez a teljes nemzeti igényhez mérve a most visszakapcsolt egyetlen blokk a teljes romániai pillanatnyi fogyasztás nagyjából 8–11 százalékát képes önmagában, folyamatosan fedezni.
A háztartások fogyasztására vetítve a 700 megawattos kapacitás mintegy 1,5–2 millió átlagos méretű romániai vagy magyarországi háztartás egyidejű, teljes villamosenergia-ellátását tudja biztosítani. Mivel az atomerőmű úgynevezett zsinóráramot termel – vagyis a nap 24 órájában, időjárástól függetlenül egyenletes teljesítményt ad le –, a blokk naponta megközelítőleg 16,8 millió kilowattóra villamos energiát táplál a hálózatba.
Magyarországi viszonylatban is tanulságos az összevetés: a paksi atomerőmű négy reaktorblokkja egyenként mintegy 500 megawattos, így a csernavodai 1-es egység egymaga közel másfélszer akkora kapacitást képvisel, mint egyetlen paksi blokk. A román energiapiacon a leállás hónapjaiban épp ez a kapacitás hiányzott a leginkább: a kiesést a hazai fosszilis erőművek fokozott terhelésével és drága külföldi importtal kellett pótolni, ami közvetlenül hajtotta fel a nagykereskedelmi árakat. A 700 megawatt visszatérése a fűtési szezon küszöbén veszi le a legsúlyosabb terhet a hálózatról, még ha a 2-es blokk további hiánya miatt a csernavodai zsinórtermelés fele továbbra is hiányzik.
A két, egyenként 700 megawattos kanadai CANDU-típusú blokk leállása nemcsak jelentős áramimportra kényszerítette az országot, hanem a 15 ezer lakosú Csernavoda távhőellátását is bizonytalanná tette a hideg időszak közeledtével, mivel a város fűtését és melegvíz-ellátását hagyományosan az erőmű biztosítja. A lakossági fűtést végül az erőmű kiegészítő egységében lévő tartalékkazán üzembe helyezésével sikerült megoldani.
A folyó alsó szakaszán tapasztalt vízhozamcsökkenés kezelésére a hatóságok az elmúlt hónapokban több sürgősségi beavatkozást végeztek: a vízfolyás terelésére kövekkel megrakott uszályokat süllyesztettek el, és sziklát is robbantottak, ám a tárcaközi bizottság későbbi jelentése szerint ezek a több tízmillió lejbe kerülő munkálatok érdemi javulást nem hoztak.
Október második felében a vízállás már a leállított blokkok alapvető biztonsági hűtéséhez előírt küszöb alá esett, bár az illetékesek szerint közvetlen nukleáris veszély nem állt fenn. Míg Magyarországon a nyári dunai apály idején a paksi atomerőműnél csupán időszakos teljesítménykorlátozásra volt szükség, a romániai szakaszon a folyó szabályozatlansága miatt hónapokig tartó kényszerpihenőhöz vezetett.
