A férfiak és a fiúk bevonása is kulcsfontosságú a családon belüli erőszak elleni küzdelemben
Világszerte minden harmadik nő átél valamilyen formájú erőszakot élete során, beleértve a szexuális erőszakot és a családon belüli erőszakot is – mondta Tanja Gonggrijp, az Európa Tanács főtitkárhelyettese. Gonggrijp 2026 szeptembere óta tölti be ezt a tisztséget, korábban Hollandia állandó képviselőjeként dolgozott a szervezetnél, és elnökként vezette az Isztambuli Egyezmény részes feleinek bizottságát, amely fontos szerepet játszik az egyezmény gyakorlati végrehajtásának biztosításában.
A főtitkárhelyettes szerint az Isztambuli Egyezmény nagyon gyakorlatias eszköz: biztosított a hozzáférés a menedékhelyekhez és a támogató szolgáltatásokhoz, valamint a napi 24 órában elérhető segélyvonalakhoz. Az egészségügyi dolgozók, a szociális munkások és a jogi szakemberek képzésével javul az a mód, ahogyan segítséget tudnak nyújtani az erőszak áldozatainak.
Az egyezmény fontos célja, hogy a különböző szolgáltatások – az egészségügyi és jogi szakemberek, a rendőrség és a szociális munkások – szorosabban együttműködjenek. Ez az összehangolt munka sokat javíthat azon, ahogyan az egyes országokban gondoskodnak az erőszak áldozatául esett nőkről. Ez azonban nem könnyű feladat, minden ország küzd a problémával.
A magyar helyzetről szólva Gonggrijp elmondta: egyetlen ország sem indul teljesen a nulláról, Magyarországon is vannak már hatályos jogszabályok, működnek különböző szolgáltatások, és vannak olyan szakemberek, akik nap mint nap nőkkel és gyerekekkel foglalkoznak. A ratifikáció lehetőséget nyújtana annak felmérésére, hogy mi működik jól, mely területeken lehetne javulást elérni, és milyen ajánlások fogalmazhatók meg. Az értékeléseket független szakértők végzik a GREVIO, az egyezmény végrehajtását ellenőrző szakértői csoport keretében.
A főtitkárhelyettes szerint a részes államok szakértői évente legalább kétszer találkoznak, párbeszédet folytatnak egymással, és tanulnak egymás tapasztalataiból. Az egyezmény minden részes államban változást hozott: a javulás jelentheti a jogszabályok módosítását, a segítő szolgáltatásokhoz és a menedékhelyekhez való hozzáférés megkönnyítését, vagy a szolgáltatások közötti együttműködés javítását. Spanyolországban külön bíróságok foglalkoznak a nők és lányok elleni erőszak eseteivel, Franciaországban, Svájcban és Spanyolországban speciális rendőri egységek működnek ezen a területen.
A családon belüli erőszak és általában az erőszak nem magánügy, hanem társadalmi probléma – hangsúlyozta Gonggrijp. Hatása túlmutat azokon a nőkön és gyerekeken, akik közvetlenül érintettek, kihat a munkahelyekre és az egészségügyi szolgáltatásokra is. Fontosnak tartja az átfogó megközelítést, amelyben a férfiak és a fiúk is szerepet kapnak, és aktívan részt vesznek a tisztelet és az egyenlőség előmozdításában. Ez nem kizárólag az ő felelősségük, hanem mindannyiunk közös felelőssége.
Az erőszak az egyenlőtlenségben gyökerezik, és az egyenlőtlenség nem csupán biológiai különbségekről szól: a társadalmi környezet és azok az elvárások is ide tartoznak, amelyeket a férfiak és a nők társadalmi szerepével kapcsolatban támasztunk. Ezek az elvárások sztereotípiákat teremthetnek, és megerősíthetnek bizonyos hatalmi egyenlőtlenségeket. Ha a kormányok figyelembe veszik ezeket a társadalmi tényezőket, hatékonyabban tudnak dolgozni a megelőzésen és a védelem megerősítésén, például az oktatáson keresztül is.
Gonggrijp szerint az egyezményt nem szabad politikai vagy ideológiai eszközzé tenni. A ratifikációról politikai döntést kell hoznia Magyarország kormányának, ez teljes mértékben a magyar kormány döntésén múlik. A cél az kell legyen, hogy javítsuk a nők és lányok, valamint az egész családok életét, és ezáltal egészségesebb társadalmakat hozzunk létre.
Arra a kérdésre, hogy zajlik-e egyeztetés az Európa Tanács és a magyar kormány között, a főtitkárhelyettes azt mondta: a szervezet egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy felmérje, miben tud segítséget nyújtani, illetve hogy a kormány részéről van-e igény az együttműködésre. Mint fogalmazott, a közelmúlt változásaira tekintettel készen állnak az együttműködésre, a ratifikáció pedig lehetővé tenné, hogy ez a kapcsolat magasabb szintre lépjen.
A ratifikálásért tüntetőkről és a magyar női lapok összefogásáról szólva Gonggrijp azt mondta: hallott a kezdeményezésről, és nagyon érdekesnek tartja, mert az ilyen kezdeményezések segíthetik a döntéshozatalt. Azoknak a nőknek, akik ezen a területen dolgoznak, azt üzente: osszák meg tapasztalataikat arról, mit tesznek, miben tudnak segíteni, és milyen nehézségeket látnak. Az erőszakot túlélt nőknek pedig azt üzente: ha van hozzá elég erejük és bátorságuk, próbálják megosztani a történeteiket.
