Közel 11 milliárd forint többletforrást kapnak a HUN-REN kutatóintézetei
Összesen közel 11 milliárd forint forrást kapnak a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) kutatási intézményei a kutatói kiválóság és a kutatási infrastruktúra erősítésére az Irányító Testület legutóbbi döntései értelmében.
A HUN-REN közleménye szerint a kutatási intézmények 7,75 milliárd forint bértömeg-többletforráshoz jutnak, a HUN-REN Infra 2026 program keretében pedig 3,2 milliárd forintot kapnak kutatási infrastruktúrájuk működtetésére. Az intézkedések célja a kutatói kiválóság ösztönzése, a versenyképesebb bérek és munkakörülmények támogatása, valamint a korszerű, biztonságos és fenntartható kutatási környezet erősítése.
A közleményben megjegyezték, hogy a HUN-REN állami finanszírozása 2025-ben és 2026-ban, valamint a következő évekre vonatkozóan is jelentősen nőtt. Ennek eredményeként 2025-ben hálózati szinten 31 százalékkal emelkedtek a bérek, a mostani döntés pedig további 16 százalékos bértömegemelést jelent a kutatási intézmények számára.
A szervezet közölte: a bérek hosszabb távú stabilitásának erősítése érdekében a HUN-REN kezdeményezte a Tudományos és Technológiai Minisztériumnál, hogy a 2026. évi, tartósan beépülő béremelésekre fordított forrásokat az állammal kötött közfeladat-finanszírozási szerződés teljesítményalapú finanszírozásából helyezzék át az alapfinanszírozásba.
A 7,75 milliárd forintos bértömeg, valamint a HUN-REN Infra 2026 infrastruktúra-működtetési program keretében biztosított 3,2 milliárd forint kutatási intézmények közötti felosztásának, valamint intézményen belüli felhasználásának elveit a HUN-REN Irányító Testülete, Felügyelőbizottsága és a kutatási intézményeket vezető főigazgatók közösen alakították ki.
Ideiglenes elnök a HUN-REN élén
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter előző héten Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet jelenlegi főigazgatóját kérte fel a HUN-REN ideiglenes elnökének. A végleges döntést a HUN-REN Irányító Testülete és Felügyelőbizottsága hozza majd meg a HUN-REN-törvényben meghatározott szabályok szerint. Stipsicz András addig töltené be a posztot, amíg a végleges működési forma létrejön, és a később meghirdetendő elnöki pályázat lezárul.
A Tudományos és Technológiai Minisztérium korábban már jelezte, hogy ősszel lecserélik a kutatási hálózat teljes vezetését. Horváth Péter innovációs államtitkár azt mondta: megszakadt a kommunikáció a hálózat és a vezetőség között, amire megoldást kell találni. Tanács Zoltán korábban már javasolta az elnöknek, hogy mondjon le.
Az akadémiai kutatóhálózat átalakulásának története
Az akadémiai kutatóhálózat átalakítása 2019-ben kezdődött, amikor az addig a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozó szervezeteket az állam elcsatolta, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) fogta össze. Az MTA és a kutatók többsége tiltakozott ez ellen, aggályok merültek fel a kutatás szabadságával és függetlenségével kapcsolatban.
2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak. Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. 2025 nyarán a humán- és társadalomtudományi kutatóintézeteket – akaratuk ellenére – leválasztották a HUN-REN-ről, és az ELTE-hez csatolták.
