Tanulj szórakozva – olvass történelmi krimit!
A történelmi krimi remek műfaj azoknak, akik szeretnek szórakozásból olvasni, miközben úgy érzik, hasznos dolgot is tesznek. A bűnügyi szál izgalmat nyújt, az olvasó rejtélyeket bogoz, akár egy keresztrejtvényt, közben pedig a történelmi háttér a maga tényeivel szolgál a korszakról – így az ember úgy érzi, tanul is valamit.
Nem véletlen, hogy itthon is számos minőségi krimiíró dolgozik, akik nyomozóikat régvolt korokban indítják a gyilkosok nyomába. Kondor Vilmos Bűnös Budapest sorozata talán a legismertebb, de Csabai László Szindbádja, Hász Róbert Fábián Marcellje és Baráth Katalin Dávid Veronja is olyan detektívek, akikkel öröm együtt bóklászni Magyarország elveszett évtizedeiben.
Közülük talán Csabainál legmarkánsabb az ismeretterjesztő szándék – Szindbád néha mintha csak mellékesen nyomozna, a kötetek zömét a nyárlőrinci bokortanyákról vagy a szibériai sámánokról szóló oktatóbetétek alkotják. De mindannyiukra igaz, hogy a történelmi hátteret nem puszta díszletnek tekintik, hanem olyan közegnek, amelynek megvannak a maga szabályai, és aminek a detektív is kénytelen alávetni magát.
Dávid Veron például újságíró a századelőn – Bácskában az 1910-es években az emancipált és okos nőket jó esetben csodabogárnak, rossz esetben boszorkánynak tekintették. Baráthnál és Hásznál a Monarchia mint színpad kiemelt jelentőségű: soknemzetiségű, színes társadalom, amely épít az olvasó nosztalgiájára, ugyanakkor kontrasztot alkot a kimondhatatlan, titkos bűn és a „békebeli” felszín között.
A történelmi krimi élvezetéhez nagyon fontos, hogy tudjuk, amit a szereplők nem tudnak. Amikor Dávid Veron 1914-ben eltűnt utasok után kutat, mi már tudjuk, hogy néhány hónap múlva százezrek hullanak el a frontokon. Amikor Gordon Zsigmond a fővárosban üldözi a gonoszt, mi sejtjük, hogy az csak porszem azokhoz a szörnyekhez képest, akik Berlinből vagy Moszkvából mozgatják a szálakat.
Az eddig említett kötetek a jelenkortól belátható távolságra merészkedtek vissza – olyan korba, amelyről sok dokumentum maradt fenn. Ám minél régebbre megyünk vissza, annál kevesebb a kapaszkodó és annál nagyobbak a mentális különbségek. A középkor embere teljesen máshogy gondolkodott halálról, hitről, bűnről, ártatlanságról, más prioritásai voltak, és mást értett normalitás alatt.
Nagy szerencse, hogy Gráczer L. Tamás nem blöfföl: a Budai hóhér sorozat az egyik legjobb dolog, ami a történelmi krimi műfajában történt az utóbbi években. Gráczer Hunyadi Mátyás korához nyúlt vissza. Ebben a korszakban nincs „rendőrség”, így nyomozásról sem beszélhetünk mai értelemben. A szerző hőse Marcus, a királyi hóhér, aki ifjúkori vétke után kénytelen volt választani a rút halál és a hóhéri pálya között.
A krimi pikantériáját az adja, hogy hőse érinthetetlen pária, aki hivatalból kínoz és öl, ezzel képletesen magára veszi a bűnt, amit megtorol. Félik és undorodnak tőle: ha iszik egy kupa bort a kocsmában, elégetik utána a kupát. Gráczer sorozatában a kitaszítottak a hősök – Marcus mellett szerelme és segítőtársa, Regina, aki bordélyházat vezet, legfontosabb szövetségesük pedig a „Szarkirály”, aki Buda utcáit tisztítja. A gyilkosok gyakran a magas politika képviselői – igazi noir kontraszt.
A kor nyelvét Gráczer nem modellezi, hiszen ez szórakoztató irodalom: ha a Jókai-kódex nyelvén szólalna meg, elveszítené olvasóinak nagy részét. Minden más hangsúlyosan ott van a szövegben: a sár, a mocsok és a mindennapi kegyetlenség. Vasárnap az egész család boldogan megy ki a piactérre megnézni, ahogy Marcus lemetszi a hamisan esküvők ujjait, az istenkáromlók nyelvét, illetve kerékbe tör egy apagyilkost. Ez a Buda a kor viszonyai között világváros, de a 21. századi igényekhez mérve legfeljebb egy közepes burmai falu szintjét üti meg.
A királyi palota közel van, ahogy a király is. A történelmi krimitől sosem idegen a híres emberek cameója, és Gráczer is él ezzel. Mátyás fontos alakja valamennyi regénynek, machiavellisztikusabb és fenyegetőbb, mint a népmesék alakja. Janus Pannonius is komoly játékidőt kap, a harmadik részben pedig maga Drakula is megjelenik, aki ekkor még népnyúzó és karóba húzó fejedelem, nem halhatatlan vámpír.
Szoktak aggódni, hogy a TikTok-korszakban a hosszú regényeknek nincs jövőjük – ez marhaság. Gráczer három kötete összesen majd 1500 oldal, és minden mondatnak helye van. Kell a tér a helyszín és a korszak élővé tételéhez, és ahhoz is, hogy az olvasó érzelmi viszonyt alakítson ki a szereplőkkel. A nyomozás folyamata ad a szövegnek tartást: a bűn felfedezése, a bizonyítékok gyűjtése, majd a végkifejlet, amikor Marcus proto-Poirot-ként kiáll a nagyérdemű elé – köztük Mátyás is ott ül –, és az elkövetőre szegezi a mutatóujját. Ezért kezdtünk el krimit olvasni.
