Parti Nagy Lajos új kötete a játékról és az emlékezetről
Parti Nagy Lajos Játék című kötete a nyelvvel, az emlékezettel és a szabad cselekvéssel való játék határterületeit járja körül. A könyv a szavakkal való játékot halálosan komoly mesterségként mutatja be, és a labirintus végén nem az a kérdés, mi játék, hanem inkább az: mi nem az.
A kötet egyik szövegrésze a szerző édesanyja, Schuszter Mária munkásságát idézi fel, aki éveken át készített kézzel babákat és bohócokat. A szerző szerint több száz bohóca került szét a világban, és mindegyik egyedi műtárgy. Amikor látása megromlott, és már a tűt sem tudta befűzni, abbahagyta a varrást.
Egy másik rész az 1980-as évek második felében született jegyzetek rendszerezését idézi. A szerző noteszekben, cédulákon és bőröndben őrzött feljegyzéseit 1989-ben gépelte le, majd a szövegeket cédulákra újraírva, pasziánszhoz hasonló módon rendezte kötetbe. A szöveg szerint végül 331 versdarab került 180 oldalra.
A kötetben szó esik a gyerekkori versolvasás élményéről is: Weöres Sándor Bóbita és Galagonya című versei mellett Petőfi, József Attila és Arany alkotásai kísérték a szerző gyermekeinek elalvás előtti perceit. Az esszéről szólva a szerző Kassák egyik megfogalmazását idézi, amely szerint az esszé kísérlet, amelynek „oka van, és nem célja”.
A Játék a Open Books kiadásában jelent meg, 4999 forintos áron.
