2025 Az Éghajlatváltozás Ijesztő Éve: Rendkívüli Hőmérsékletek és Természeti Katasztrófák
2025 az észak-európai országok számára a legmelegebb, vagy legalábbis a második legmelegebb év volt a mérések kezdetétől fogva. Ezt az információt az Európai Éghajlatváltozási Állapotjelentés tartalmazza, amelyet a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat és a Meteorológiai Világszervezet közösen állított össze. A jelentés alapján Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, az átlaghőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a globális átlag, ami egyre gyakoribb és egyre súlyosabb hőhullámokat, extrém időjárási jelenségeket, heves esőzéseket és árvízeket von maga után.
A 2025-ös évben Európa területének 95%-a melegebb volt, mint az éves globális átlag. Kiemelkedő hőmérsékleteket tapasztaltak a Skandináv-félszigeten, ahol több esetben a legmelegebb évek között tartották számon az adott időszakot. Továbbá, a kontinens második leghevesebb hőhullámát éltük át, Skandináviában pedig soha nem volt ilyen hosszú hőhullám, amely alatt az átlagosan regisztrált két hőstresszes nap helyett közel két hétig tartott a megnövekedett hőmérséklet. Az Északi-sarkkör közelében a hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot, ami példa nélküli az ottani éghajlati viszonyok között.
A felmelegedési tendencia egyértelműen látszik a tűzesetek növekvő számában is, hiszen soha nem volt még olyan nagy terület, amely erdő- vagy bozóttűz áldozatává vált volna, és a tüzek által kibocsátott szennyezőanyagok is rekordmagasságot értek el. Ezen kívül a tengerfelszín átlaghőmérséklete is emelkedett, tavaly pedig rekordmagas értéket mutatott. Az európai óceáni régió 86%-a legalább erős tengeri hőhullámokkal küzdött.
A gleccserek Európában folyamatosan veszítenek tömegükből. Az idei szezon végi hótakaró kiterjedése és tömege a harmadik legalacsonyabb volt a mérések történetében. Tavaly márciusban a hótakaró kiterjedése 1,32 millió négyzetkilométerrel csökkent az átlaghoz képest, ami annyit jelent, hogy a felszabadult terület nagyjából Franciaország, Olaszország, Svájc, Németország és Ausztria össz területének felel meg. Ezen belül a grönlandi jégtakaró 139 gigatonnával csökkent, ami másfélszer annyi, mint az Alpok gleccsereinek tömege.
A 2025-ös év a szárazság szempontjából is kiemelendő, hiszen 1992 óta ez volt a harmadik rekordalacsony talajnedvességű év, a kontinens 35%-án extrém aszályokat tapasztaltak. Északnyugat- és Közép-Európában a tavalyi év a tíz legkevésbé csapadékos év közé került, miközben néhány nagyobb áradás is előfordult, de a folyók vízállása a második legalacsonyabb volt 1992 óta.
Mindazonáltal, a megújuló energiaforrások számára kedvező fordulat történt 2025-ben, hiszen ezek biztosították Európa villamosenergia-termelésének közel felét, 46,4%-át, a napenergia pedig új rekordot állított fel, immár 12,5%-os hozzájárulással.
