Az igazi Róbert Gida csak élete végén bocsátotta meg az apjának, hogy világhírűvé tette őt és a plüssmaciját
Christopher Robin Milne 1920. augusztus 21-én született Daphne és Alan Alexander Milne egyetlen gyermekeként. Apja akkor 38 éves volt, megjárta az első világháborút, és bár az Authors XI krikettklubban Sir Arthur Conan Doyle és P. G. Wodehouse csapattársa volt, akkoriban még nem tartozott a világhírű írók közé. A családban Billy Moonnak becézték, mert apja a William keresztnevet szánta neki, a kisfiú pedig kezdetben Moonként mondta ki a családnevüket.
Első születésnapjára egy mackót kapott, amelyet Milne a londoni Harrods áruházban vásárolt. A The Enchanted Places című, 1974-ben megjelent memoárjában Christopher Robin Milne úgy írta le a plüssöt, hogy az volt a legrégibb játéka, mindössze egy évvel fiatalabb nála, elválaszthatatlan társa, amelyet időről időre meg kellett javítani. A tömzsi plüssmedve a Micimackó többi karakterét ihlető játékkal együtt ma a New York-i Közkönyvtár Ritka Könyvek Osztályának gyűjteményébe tartozik.
Winnie és Pooh
Az 1920-as évek elején Christopher Robin a londoni állatkertben látta meg a Winnipeg nevű fekete medvét, amelyet egy lovassági állatorvos mentett meg az első világháború kitörésekor. A fiú annyira megszerette a Winnie-nek becézett állatot, hogy a korábban Edwardnak hívott plüssmaciját is elnevezte Winnie-nek. Később egy harcias hattyú, bizonyos Pooh is képbe került, és a medve neve mögé került a harcias hattyú neve.
Milne az 1923-as walesi nyaralás alatt kezdett verseket írni a kisfiáról, és az Amikor még kicsik voltunk című, 1924-ben megjelent kötetből egész Nagy-Britannia megismerte a Christopher Robin nevet. 1926 októberében a londoni Methuen & Co. gondozásában megjelent az E. H. Shepard által illusztrált Micimackó. A könyv hatalmas siker lett: 150 ezer példány kelt el belőle már karácsony előtt, és hetvennél is több nyelven olvasható. A Lénárd Sándor által készített 1958-as latin fordítás, a Winnie ille Pu volt az első idegen nyelvű kötet, amely a New York Times bestsellerlistájára került, és máig az egyetlen latin nyelvű az ott szereplők között.
A hírnév árnyékában
Milne 1925-ben vásárolta meg a sussexi Cotchford Farmot, de a Micimackó sikere nyomán a világ legkülönbözőbb részein kellett fellépnie. A rivaldafényből Christopher Robinnak is kijutott, akit az 1930-as évek elején a Parents Magazine Erzsébet yorki hercegnő, Yehudi Menuhin és Jackie Coogan mellett a világ leghíresebb gyerekei közé sorolt. Később azonban megértette, hogy épp amiatt nem lehetett igazán gyerek, mert rajongói levelekre kellett válaszolnia, és részt kellett vennie az apja könyveinek promóciós kampányaiban.
Élete első tíz évében a dadusa, Olive Brockwell, akit ő csak Nou-nak hívott, volt számára a legfontosabb személy. 1971-ben a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a szülei meglehetősen távolságtartók voltak vele. 1930-ban megkezdte tanulmányait a Boxgrove School bentlakásos iskolában, és onnantól fogva elhagyva a Robint, Christophernek kezdte hívatni magát, hogy megszabaduljon az őt kísértő irodalmi alaktól.
A The Enchanted Placesben arról is őszintén írt, hogy idővel neheztelni kezdett az apjára, mert úgy érezte, az ő vállára kapaszkodva jutott el a sikerig, neki viszont nem hagyott mást, csak az üres hírnevet. 1976-ban a BBC Desert Island Discs című műsorában arról beszélt, hogy a Micimackó első kiadásakor még izgatott és büszke volt, de ahogy idősödött, a történethez való kapcsolat izgalma elhalványult.
Könyvesbolt és megbékélés
Christopher Milne a második világháború idején egy műszaki alakulatban teljesített szolgálatot, és a sereg névtelensége segített neki elszakadni a múlttól. 1951-ben könyvesboltot nyitott, és 1974 és 1988 között öt kötete jelent meg. Bár önéletrajza nem lett a Micimackóéhoz fogható siker, a The Enchanted Places segített neki megbékélni azzal, amit az apja tett vele. Milne biográfusa, Ann Thwaite a BBC-nek úgy fogalmazott, hogy elfogadta, az apja valójában nagyon szerette őt, és arról, hogy mi fog történni, fogalma sem volt.
1981-ben Christopher Milne leplezte le a londoni állatkertben azt a medveszobrot, amelyet az apja tiszteletére állítottak. Részt vett a Százholdas Pagonyt ihlető területen található híd felújításáért indított kampányban, támogatta, hogy az ashdowni erdőben emlékművet emeljenek az apjának és E. H. Shepardnek, és akkor is hallatta a szavát, amikor az olajkitermelők kutatásai miatt az erdő veszélybe került. Úgy vélte, a Micimackó apja részéről afféle kísérlet volt arra, hogy kapcsolatot kezdeményezzen vele, hiszen író lévén, mivel nem igazán tudott a fiával játszani, az erre irányuló vágyát úgy elégítette ki, hogy róla írt.
