A dolgozót is megbüntetik, ha bejelenti a feketemunkát, pedig a fehérítés az állam érdeke
Eszter rendezvényszervezőként dolgozott, fizetésének a minimálbér feletti részét egyéni vállalkozóként számlázta főnöke cégeinek. A megállapodás része volt, hogy kompenzációként elutalják neki azokat a juttatásokat is, amelyekre akkor lenne jogosult, ha a teljes fizetésével bejelentenék. Amikor második gyermekét várta veszélyeztetett terhesként, a munkáltatója megtagadta a megbeszélt kompenzációt. Végül peren kívül megállapodtak, ám Eszter és ügyvédje szerint az eset a jogrendszer ellentmondásosságára mutat rá: ha egy munkavállaló felfedi, hogy nem megfelelően foglalkoztatták, akkor ellene is büntetőeljárás indulhat.
Eszter saját kárán tanulta meg, mennyivel védtelenebb egy munkavállaló, ha nincs megfelelően bejelentve. Más rendezvényszervező cégeknél a minimálbér feletti összeget borítékban kapta, és tapasztalatai szerint ez az ágazatban általános gyakorlat. Az első terhességénél működött a szóbeli megállapodás: a munkáltató kiegészítette a csecsemőgondozási díjat arra a szintre, amelyre teljes fizetés esetén jogosult lett volna. A második terhessége alatt azonban, amikor már nem járt be dolgozni, felhívták, hogy felbontanák a munkaszerződését, és nem fizetik ki sem a betegszabadságokat, sem a terhességgel kapcsolatos ellátások kompenzációit.
Eszter bíróságra akarta vinni az esetet, ám a könyvelője és több ügyvéd is lebeszélte a perindításról, mert így ellene is eljárás indulhatott volna. Ősi Barnabás ügyvéd szerint ez abból a helyzetből adódik, hogy ha egy munkavállaló felfedi, hogy nem megfelelően foglalkoztatják, ellene is büntetőeljárás indul költségvetési csalás miatt. Ezért nem emiatt indítottak pert, hanem adminisztratív hiba kijavítását kérték, mire a cég beleegyezett a tartozás és a perköltségek kifizetésébe.
A szürkén vagy feketén foglalkoztatott munkavállalók helyzete nem egyedi. A Nemzetközi Valutaalap 2018-as kutatása szerint Magyarországon 1991 és 2015 között a bruttó hazai termék nagyjából negyede a szürke- és feketegazdaságban jött létre, 2015-ben ez az arány 20 százalék körül lehetett. Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója 2019-ben a GDP negyedére becsülte a rejtett gazdaság méretét, a munkavállalók majdnem 10 százalékát tartotta feketén, további 20 százalékát szürkén foglalkoztatottnak.
A rejtett gazdaság csökkentését a digitalizáció, az adminisztráció egyszerűsítése és az adócsökkentés is segítheti. A Világbank elemzése szerint a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban a nagyobb rejtett gazdaságú országok kormányzati bevételei a GDP 5-12 százalékával alacsonyabbak a kevesebb informális tevékenységű országokéhoz képest.
Magyarországon a rejtett gazdaság a rendszerváltás után növekedett jelentősen, amikor az állami szektor leépülése miatt egymillió ember vált munkanélkülivé. A csúcs 1993-ban volt, ekkor a teljes GDP harmadát tette ki. A 2010-es évek adózást érintő változásai elősegítették a gazdaság fehéredését: csökkentek a munkát terhelő adók és járulékok, bevezették az online pénztárgépeket, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszert és az online számlázást. Az áfarés 2013-ban több mint 21 százalék volt, 2023-ban ennek csupán a harmada.
A hazai foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzések 2023-ban a vizsgált vállalkozások 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, és az ellenőrzött munkavállalók 15,7 százaléka volt feketén foglalkoztatva. Az utóbbiak majdnem fele az építőiparban dolgozott, jelentős arányban voltak a vendéglátásban és a kereskedelemben is.
Ősi Barnabás javasolta a szabályok módosítását, mivel jelenleg a bíróság csak akkor dönthet úgy, hogy nem indul eljárás a munkavállaló ellen, ha kényszer alatt állt, vagy visszafizeti a be nem fizetett adót és járulékokat. A Miniszterelnökség válasza szerint érdekegyezést hozna létre a munkáltató és a munkavállaló között, ha a munkavállaló nem lenne büntethető, amennyiben önként felfedi a jogsértést. Ősi szerint ez abszurd, mivel pont a jelenlegi helyzetben van érdekegyezés a két fél között, és ez a munkavállaló kiszolgáltatottságát erősíti. Az új kormányt még nem kereste a törvénymódosítással kapcsolatban, de szerinte sok dolgozó érdekérvényesítő képességét növelné a változtatás.
