Pósfai: Nem akarunk sok kicsi akasztói stadiont
A sportágak és a klubok képviselői csütörtökön ismerhették meg a sportvezetés stratégiai céljait. A keretösszegek már korábban ismertek voltak, mivel a költségvetési tervezetben néhány napja megjelentek a számok.
Pósfai Gábor, a sportágazatot felügyelő belügyminiszter kijelentette: visszautasítja, hogy kevés pénz lenne a magyar sportban. Mint mondta, a számok azt mutatják, hogy nem csökkent a kormányzat ráfordítása, így a korábbi ígéreteket megtartották. Hozzátette, hogy a 453 milliárd forintos összegből sok mindent meg lehet valósítani, de a rendszer nem működhet következmények nélkül. A versenysportra 76 milliárdot szánnak, a szövetségek és a kiemelt egyesületek pedig több mint 50 milliárd forinthoz juthatnak.
A miniszter kiemelte azt is, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint állami vállalatok – az MVM és a Szerencsejáték Zrt. – milliárdokkal támogatják az egyesületek egyes szakosztályait, mivel ez nem feladatuk. A múlttal kapcsolatban elmondta, hogy eddig nyolc feljelentést tettek, további harmincnégy pedig folyamatban van; az átvilágítás előrehaladtával ezekről is tájékoztatást adnak majd.
A sportért felelős államtitkár, Kálnoki-Kiss Attila a sajtó számára is bemutatta azt a prezentációt, amelyet korábban a sportvezetők is láthattak. Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy 1998 óta nem volt a sportban a mostanihoz hasonló léptékű változás. A 2011-es módosításokat nem nevezte ilyen horderejűnek, mert véleménye szerint sok esetben csak milliárdokat öntöttek a sportra, érdemi változtatás nélkül.
A stratégia hét alapelv mentén épül fel, és az eredményes versenysport, valamint az utánpótlás megtartása mellett 2027-től kiemelt hangsúly kerülhet a szabadidősportra. Jövőre 31 milliárd forintot kap az Aktív Magyarország terület, amely 2026-ban 18 milliárdból gazdálkodhatott. A szervezet működésével kapcsolatban elégedettségüket fejezték ki.
Friss európai felmérések szerint a magyar lakosság 46 százaléka egyáltalán nem sportol, ezen rövid távon szeretnének változtatni. A miniszter utalt rá, hogy fennáll a veszélye annak, hogy több pénz jut erre a területre, mint amennyit fel tudnak használni, ám egy esetleges puffer kezelésekor gondosan járnak el, okulva a korábbi rossz tapasztalatokból.
Az egyes szövetségek jövő évi konkrét keretösszegei egyelőre nem ismertek, azok november végén derülnek ki. A társaságiadó-kedvezményből érkező bevételeket sávosan vezetik ki, hogy a már elkezdett beruházások ne maradjanak félbe. Kálnoki-Kiss Attila elmondta, hogy a sok éve húzódó taoelszámolások felgyorsulhatnak, és az eddig használt papíralapú rendszerről elkerülhetetlen a digitálisra váltás; az erről szóló informatikai megállapodást még elődje kötötte, a határidő december 15.
2011 óta hat sportág – a labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong – összesen 1821 milliárd forinthoz jutott, és sok év elszámolása még nem zárult le. Az államtitkár kitérte arra is, hogy az előző kormány LA10 nevű programja, amely tíz érem elérését vagy az éremtáblázaton az első tízbe jutást tűzte ki a 2028-as Los Angeles-i olimpiára, inkább álomnak nevezhető, realitása pedig kérdéses. Az olimpiai felkészülést a kormány továbbra is támogatja, a program felügyelete azonban a Nemzeti Módszertani Sport Intézettől a Magyar Olimpiai Bizottsághoz kerül.
A Nemzeti Módszertani Sport Intézet jelentős profiltisztításon esik át a következő hónapokban: az akadémiák felügyelete a szövetségekhez kerül, ami az MLSZ mellett a kézilabdát és a kosárlabdát is érinti. A korábbi válogatott középcsatár, Szalai Ádám jelenleg az intézet alkalmazottja és egyben az MLSZ alelnöke. A Mocsai Lajos által megálmodott balatonboglári kézilabda-akadémia, a NEKA korábban bizonyos években a komplett szövetséghez hasonló költségvetéssel működött.
A miniszter a „nem akarunk sok kicsi akasztói stadiont” mondattal arra utalt, hogy a megépült, 15 ezer milliárd forint értékű infrastruktúra fenntartására és működtetésére a jövőben sok pénzt kell áldozni, nagy kihívást jelent majd megóvásuk és kihasználtságuk ösztönzése. Akasztón a 90-es évek közepén épített stadiont a sikerei csúcsán lévő Stadler József, az építmény azóta pusztul.
Nonszensznek tartják azt is, hogy a 150 milliárd forintból megépült Nemzeti Atlétikai Központban 2023 óta legfeljebb három versenyt rendeznek évente. A legtöbb létesítményt igyekeznek megnyitni a nagyközönség előtt. Azt is megerősítették, hogy a korábban elvállalt sporteseményeket megrendezik, de nagyjából mindegyiket fele áron. A négyesfogathajtó-világbajnokságról egyelőre nincs döntés, erre az előző kormány 2,8 milliárd forintot csoportosított át.
