Áramhiány a zaporizzsjai atomerőműben
Jelenleg több mint négy napja nem kapcsolták vissza az energiahálózatra a zaporizzsjai atomerőművet. Ez a leghosszabb áramkimaradás az erőmű történetében. A helyzetért a felelősséget mind az orosz, mind az ukrán oldal egymásra hárítja, állítva, hogy a támadások következtében maradt áram nélkül az erőmű.
Az erőmű helyzete és a kockázatok
Az erőmű reaktorait leállították, azonban az alapvető hűtési és biztonsági rendszerek működéséhez elengedhetetlen az áram. A megszállás óta folyamatosan tapasztalhatók áramszünetek, de ez az időszak különösen súlyos következményekkel járhat. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a hosszú ideig tartó áramszünet jelentős kockázatokat hordoz a reaktorok biztonságára nézve.
Vádak és politikai játszmák
Az ukrának szerint az orosz lépések vezetettek az áramkimaradásához, míg az orosz fél a keddi ukrán támadást okolja. Ezen túlmenően a Roszatom közlése alapján elegendő dízelkészlettel rendelkeznek, hogy a létesítmény működése biztosított legyen, de a pontos részletek homályosak.
Vészmegoldások és aggályok
A Greenpeace, mint fontos civil szervezet, felhívja a figyelmet arra, hogy a dízelgenerátorok csupán vészhelyzeti megoldások, és csak a legszélsőségesebb esetekben lenne szabad őket alkalmazni. Az a félelem is felmerült, hogy az orosz felek kihasználhatják ezt a válságos helyzetet, hogy a létesítményt visszakapcsolják egy orosz ellenőrzés alatt álló ukrán hálózatra, ezzel ismételten életre kelthetnek egy reaktort.
Nemzetközi aggályok
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi Moszkvában tárgyalt az erőmű biztonságáról, hangsúlyozva a helyzet sürgősségét. Az erőmű hat reaktora az ukrán áramtermelés jelentős részét adta korábban, ám a háború miatt mindegyiket le kellett állítani. A hűtési és biztonsági rendszerek folyamatos ellátása nélkül a reaktorok olvadásának kockázata komolyan fennáll, ami nukleáris katasztrófához vezethet.
