Megjelent a főváros 120 milliárdos állami támogatásáról szóló kormányhatározat
A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent a kormányhatározat, amely Budapest Főváros Önkormányzata számára 120 milliárd forint központi költségvetési támogatást biztosít. A döntés célja a főváros működőképességének megőrzése és a közszolgáltatások zavartalan biztosítása.
A támogatás kizárólag a fővárosi önkormányzat és intézményei – az általa irányított, illetve alapított költségvetési szervek és a tulajdonában álló gazdasági társaságok – 2025. és 2026. évet terhelő költségvetési befizetési kötelezettségeire, valamint a fennálló tartozások és egyéb kötelezettségek kiegyenlítésére fordítható.
Ennek érdekében kiegészítik a központi költségvetésről szóló törvény mellékletét, amelybe bekerül a „Budapest Főváros Önkormányzata kötelező feladatai ellátásának támogatása” cím. Egyúttal a Központi Maradványelszámolási Alapból 120 milliárd forintot csoportosítanak át erre a célra.
A külön pályázat nélküli, vissza nem térítendő támogatás feltétele, hogy a Fővárosi Önkormányzat megteszi a szükséges intézkedéseket a 2023., 2024., 2025. és 2026. évi szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban indított, folyamatban lévő perektől történő elállás érdekében. A költségvetési támogatást a támogatói okirat kiadását követően folyósítják a Fővárosi Önkormányzat számára.
A kormány és a főváros október 1-jén állapodott meg Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről. Eszerint a kormány egyszeri 120 milliárd forintot ad a fővárosnak, Budapest pedig egyebek mellett 20 milliárd forintos működési megtakarítást vállalt 2027-re. A csomag részeként arról is döntöttek, hogy egységesítik a budapesti parkolási rendszert: a parkolást a főváros szervezi majd, az abból származó bevételeket is a főváros szedi be, a bevételekből pedig budapesti útalapot hoznának létre.
Budapest főpolgármestere pénteken arról írt, hogy a pénzügyek kapcsán két dolgot mondott konzekvensen. Az egyik, hogy Budapest nem mehet csődbe. „Ez is pipa, ezt szolgálja a 120 milliárdos támogatás. Ha több lett volna, jobb lett volna? Nyilván. De a kompromisszumnak az az ismérve, hogy maradéktalanul senki nem elégedett” – fogalmazott Karácsony Gergely.
A másik, hogy a főváros nem lehet az állam nettó befizetője, fenntartható és kiszámítható finanszírozásra van szüksége. „Nos, Budapest nem lesz többé nettó befizető. Pipa” – osztotta meg a főpolgármester.
Szóba hozta a parkolás ügyét is: „2019 óta érvelek az egységes budapesti parkolási rend mellett. Mondhatnám, ez is pipa, de persze ettől kerületi polgármester barátaim lettek pipák.” Szerinte az új rendszerrel jól jár mindenki: autós és nem autós budapesti, belvárosi és külkerületi, de még a kerületi költségvetések is.
„A részletek kidolgozására van fél évünk, és magától értetődő, hogy ezt a kerületekkel közösen kell megtenni” – ütött meg békülékeny hangot a fővárosi polgármesterek irányában.
A döntés már a bejelentése előtt tiltakozást váltott ki több kerületi polgármesterből. Pikó András, Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Rózsa András zuglói és Soproni Tamás terézvárosi polgármester azt kifogásolta, hogy nem vonták be őket a megállapodás előkészítésébe. Pikó akkor azt is bejelentette, hogy Józsefváros felfüggeszti tagságát a Karácsony vezette Budapesti Önkormányzatok Szövetségében. Baranyi egyenesen úgy fogalmazott később: „Volt már fővárosi kézben a parkolás, Centrum Kft.-nek hívták az üzemeltetőt, jó páran ültek a vádlottak padján. Jó kezekben lesz a fővárosnál a parkolásüzemeltetés? Annyira kell ez a tízmilliárd forint, hogy elárulod érte a kerületeket?”
