Magyarország Uniós Jogszabályokat Sért a Mohu Hulladékgazdálkodási Koncesszióval
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, figyelemmel öt különböző ügyre. A testület bejelentése szerint az eljárást a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésével összefüggésben indítják, mivel Magyarország nem tartotta be az uniós jogszabályokat. A probléma gyökere, hogy az érintett jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és a koncesszió időtartama – amely 35 évre szól – túllépte az uniós irányelvben megengedett kereteket.
A Bizottság álláspontja, hogy a koncessziós szerződések odaítélésének célja az egyenlő bánásmód biztosítása és a verseny megnyitása a piacon. Az eljárás során arra is fény derült, hogy a koncesszió eredeti feltételeit a vonatkozó uniós szabályok megszegésével módosították, ami újabb okot adott a kötelezettségszegési eljárás megindítására.
A Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett kifogásokra. Amennyiben ezen a határidőn belül nem megfelelő választ nyújtanak, a Bizottság további lépéseket tehet, beleértve egy indokolással ellátott vélemény kiadását is.
A Hulladékgazdálkodási Szabályozás Vitái
A hulladékgazdálkodási koncesszió ügye jelentős szakmai vitákat generált Magyarországon. A Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt., amely a Mol Nyrt. leányvállalata, ellenállhatatlan előnyökre tett szert azzal, hogy a hulladékszállítás, -kezelés, -válogatás, -bálázás és -tárolás területén kizárólagos jogot kapott. Az eljárás részleteit és a korábban felmerült aggályokat a médiában is számos alkalommal taglalták, felvetve, hogy a koncessziós pályázat valójában a Mol számára lett kialakítva.
Cyberbiztonsági Kötelezetségek és Átláthatóság
Az Európai Bizottság ezen túlmenően kötelezi Magyarországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv célja a kiberbűnözés elleni harc jogi keretének megerősítése, beleértve a tagállamok kötelezettségét is a nemzeti jogszabályaik megerősítésére és a büntetőjogi szankciók bevezetésére.
A Bizottság feltárta, hogy Magyarország mellett Észtország és Lengyelország is nem megfelelően ültette át az irányelv meghatározott intézkedéseit. A tagállamoknak kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük, amelyek a nap 24 órájában elérhetőek, ezzel elősegítve a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést.
Büntetőeljárásra Vonatkozó Kötelezettségek
A Bizottság emellett arra is figyelmezteti Magyarországot és Bulgáriát, hogy a büntetőeljárásban gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentességének feltételeit nem ültették át megfelelően az EU jogszabályaiba. Az irányelv célja, hogy egy közös minimumszabályt alakítson ki, amely beható védelemben részesíti a gyanúsítottakat és vádlottakat az EU területén.
A Bizottság megállapította, hogy nem minden érintett személy fér hozzá jogi segítséghez, továbbá Magyarország esetében problémát jelent, hogy a jogi segítség megadása az egyéni kérelemtől függ.
Környezetvédelmi Szabályok Megsértése
A Bizottság a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló irányelvet is érintette. Az EU célja, hogy 2050-re elérje a teljes mértékben dekarbonizált épületállományt, és ehhez számos intézkedést tesz. A Bizottság úgy találta, hogy Magyarország, Észtország és Olaszország nem teljesítette maradéktalanul a kötelezettségeit ezen a területen.
Közúti Infrastruktúra és Útdíjak
Végül a Bizottság arra is felhívta Magyarország, Csehország és Ausztria figyelmét, hogy helyesen kell átültetniük a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. A szóban forgó irányelv célja a díjszabási mechanizmusok harmonizálása. A Bizottság figyelmeztetett, hogy a Magyarország által bevezetett 120 percre korlátozott útvonaljegy hátrányosan érintheti a nem rendszeres úthasználókat, például a turistákat.
A tagállamoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett aggályokra, és javítsák az érintett jogszabályokat.
Forrás: Telex.hu
