Egy év múlva véget érhet az orosz gáz korszaka Magyarországon
Az uniós szankciós szabályok szerint legkésőbb 2027 őszétől tilos lesz az orosz vezetékes földgáz és a cseppfolyósított gáz behozatala az Európai Unióban, így Magyarországra és Szlovákiába is. A RePower rendelet értelmében a betárolási időszak végén lép életbe a tilalom, ami alapesetben jövő október 1-jét jelentheti.
Szeptember 8-án a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy kiutasítja az orosz nagykövetség tíz munkatársát. Oroszország barátságtalan lépésnek nevezte a döntést, és azonnali választ ígért. Az energiapiac azonnal találgatni kezdett, hogy a válasz diplomáciai vagy üzleti jellegű lesz-e, például a gáz- vagy olajszállítások korlátozása.
Szeptember 9-én már csak feleannyi orosz gáz érkezett Magyarországra, a megszokott 22 millió köbméter helyett 11 millió köbméter. A mennyiségi mérséklést azonban nem az orosz, hanem a magyar fél kezdeményezte: a szállításokért felelős FGSZ már a nyáron bejelentette, hogy a szerbiai betáplálás kapacitása karbantartás miatt szeptember 9. reggel 6 óra és szeptember 12. reggel 6 óra között csak 50 százalékban áll rendelkezésre. Szeptember 12-én visszaállt a normál működés.
Az üzengetés folytatódott: a magyar külügyminiszter szeptember 9-én Lettországba utazott, ahol energetikai kérdésekről is egyeztetett. Az orosz nagykövetség erre sértődötten reagált, és arról posztolt, hogy amennyiben a magyar kormány Rigában véli felfedezni új stratégiai energetikai partnerét, úgy sok sikert kívánhatunk mindkét államnak. A szénhidrogén-szállítások így konkrétan megjelentek az orosz kommunikációban.
A hazai földgáz-kereskedelmi szakma képviselői szerint abban lehet bízni, hogy az oroszok azért nem korlátoznak szállításokat, mert nem szeretnék magukat nehezebb helyzetbe hozni a földgázpiacon. A gázt ugyanis nem könnyű más relációba átirányítani, és az oroszok bíznak abban, hogy az orosz–európai gázkapcsolatok újra felfejlődnek.
A szakértők egy része szerint az oroszok valahogyan majd kicselezik az uniós szabályokat, többen azonban úgy vélik, hogy erre most nem kerül sor. Az utóbbi álláspont szerint a magyar kormány már nem mutyizik olyan szívesen az oroszokkal, a rendelet hatékonyan lezárja a kiskapukat, a legális kereskedők pedig nem kockáztatnák meg a szabályok megkerülését.
Az anyagok eredetének álcázására több példa is akad. A belarusz–lengyel határon volt olyan eset, hogy a kazahnak mondott olaj valójában hígított orosz olaj volt. Az orosz tulajdonban álló német finomítónál is felmerült, hogy bár hivatalosan kazah és azeri olajra állították át, az mégis orosz volt.
Felértékelődik a törökök szerepe: a Szerbia felől érkező vezeték az orosz Török Áramlat balkáni leágazása. Az orosz gázt azonban nem könnyű töröknek láttatni, mert a Török Áramlatnak nincsen törökországi betáplálási pontja. Iparági információk szerint az orosz és a török fél próbált megegyezni, de nem tudtak megállapodni a jövedelmek elosztásáról. A fő gond a politikai megegyezés hiánya.
Beszélgetőpartnereink zöme szerint a magyar politika már elfogadta, hogy jövő ősztől nem jöhet több orosz gáz. Nem tudunk arról, hogy lenne bármilyen hivatalos kezdeményezés arra, hogy a Bizottság adjon még több időt az átállásra. Ha pedig így lesz, nagyjából egy év múlva kiderülhet, hogy van-e még bármi esélye az orosz gáznak Magyarországon, és van-e még egyáltalán szükség a déli vezetékre.
