A magyar károsanyag-kibocsátás drámai növekedése
Riasztó, hogy a magyarországi károsanyag-kibocsátás az utóbbi időben dinamikus növekedést mutat, miközben a gazdaság egyhelyben toporog. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása a legmagasabb mértékű növekedést képes produkálni, amely a legnagyobb aggodalomra ad okot.
A gazdaság és az üvegházgázok különös összefonódása
Az üvegházhatású gázok növekvő emissziója szoros kapcsolatban áll a gazdasági teljesítménnyel. Általában elmondható, hogy a kibocsátott mennyiség akkor nő, amikor a hagyományos ipar virágzik. Ironikus, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban a GDP csökkent – egészen pontosan 0,05 százalékkal –, míg a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett üvegházhatású gázok emissziója 5,92 százalékot ugrott meg.
Más országok helyzete
Bulgária, Csehország, Ciprus és Lengyelország mind jelentős kibocsátásnövekedést tapasztalt, amely mögött pozitív GDP-bővülés állt. Ezzel szemben Málta, Finnország, Dánia és Svédország képes volt csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben a gazdaságuk növekedett.
A megújuló energiaforrások kihívásai
Az EU tagállamaiban a megújuló energiaforrások aránya 2022-ben 18,9 százalék volt. Ez a szám Brazília és India mögött elmarad, ahol a bioetanol és biodízel tömegméretekben történő használata dominál. Az EU viszont magasabb arányokat mutat, mint például az Egyesült Államok, Kína vagy Japán, de még ez sem elegendő ahhoz, hogy kompenzálja a károsanyag-kibocsátás növekedését.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését leginkább az energiaszolgáltatások, mint az elektromos áram, gáz, hőenergia és légkondicionálás felerősített kereslete idézi elő. Az alacsony gazdasági növekedés mellett a károsanyag-kibocsátás emelkedésének hátterében álló tényezők mélyebb elemzése elengedhetetlen a jövő fenntarthatóságának szempontjából.
Forrás: telex.hu/g7/2025/08/25/magyar-eu-karosanyag-kibocsatas-gdp-novekedes-uhg