Hidroplán próbarepülések a Római-partnál – viták a zaj és a természetvédelem miatt
Az elmúlt hétvégén hidroplán landolt és szállt fel a Dunán a Római-partnál, ami többek között a Magyar Kerékpárosklub elnökének nemtetszését is kiváltotta. Kürti Gábor közösségi oldalán arról írt, hogy a dunai evezés, fürdés, úszás és futás kedvelői számára a hidroplános utasszállítás bevezetése társadalmi egyeztetés nélkül történt, és szerinte egyetlen utas érdekében ezer embernek kell elviselnie a zajszennyezést. Kifogásolta azt is, hogy a teszteket a Római part és három természetvédelmi terület – a Palotai-sziget, a Homoktövis és a Szentendrei-sziget – határán végezték.
Kürti Gábor szerint mentési és közfeladatokra állami kézben, a folyamőrség keretei között rendben lenne a hidroplán üzemeltetése, azt viszont nem tartja elfogadhatónak, hogy amikor a folyó mellett kezdenek alkalmazkodni a jetski-jelenséghez, akkor repteret csinálnak a folyókból.
Nem sokkal a bejegyzés után az Aeropark Budapest közleményt adott ki arról, hogy száz év után újra hidroplán landolt Budapesten. Eszerint az Aeropark Repülőmúzeum és az Aeroexpress pilótaképző szervezete évek óta készíti elő a Gellért-téri hidroplánüzem fenntartható folytatását, a Római-parti kikötő meghívására pedig hagyományőrző próbarepüléseket hajtottak végre a Duna-parton.
A közlemény szerint a repüléseket végző magyar hidroplán öt évvel ezelőtt érkezett Magyarországra, azóta folyamatosan üzemel a Duna több pontján, a Tiszán, a Balatonon és hazai víztározókon is. Ez idő alatt épült fel Magyarországon Európa egyik legjelentősebb hidroplánpilóta-képző szervezete, amely a világ minden tájáról fogad növendékeket. Ezt különösen az erdőtüzek elleni védekezés miatt tartják fontosnak, mivel a leghatékonyabb tűzoltási megoldások vízirepülőgépekre épülnek.
Az Aeropark kitért arra is, hogy a Gellért téri, emléktáblával is megjelölt évszázados helyszín már nem közelíthető meg vízi repülőgéppel, a Római-parti leszállásokra pedig a Magyar Hajózási, Vízisport és Természetvédelmi Egyesület meghívására került sor október utolsó két napján. A cél az volt, hogy megvizsgálják egy elérhető budapesti ismeretterjesztő hidroplán-élményprogram megvalósíthatóságát.
A szervezet a felvetésekre reagálva közölte: több hónapos hatósági előkészítő munkával készültek a tesztüzemre, amelyre száz év után először került sor Budapest közigazgatási határain belül. Bár a terület nem tartozik a Natura 2000 hatálya alá, előzetesen felvették a kapcsolatot a Nemzeti Parkkal, és támogató természetvédelmi szakvéleményt kaptak.
Az Aeropark szerint minden általuk ismert helyi evezős sportklubot előzetesen tájékoztattak a tesztről, és meghívták őket a kikötőbe; sokan el is mentek, többüket pedig elvitték repülni. A kereskedelmi hajók áthaladását a gép minden esetben kivárta, és közben lemérték, hány perc repülést jelent onnan Szentendre és a Dunakanyar. A hidroplán által keltett hullámok hatását helyi evezősök és kajakosok tesztelték.
A közlemény szerint a repülőgép zajkibocsátása hasonló a főváros felett évtizedek óta naponta áthaladó Cessna kisgépekéhez, a nyílt vízfelület azonban jobban vezeti a hangot, ami felerősíthette a zajhatást. Ennek tanulságát levonták, és halkabb légcsavarok beszerzésén dolgoznak.
A tesztrepülésen a hatósági rendelkezéseknek megfelelően két biztonsági kísérőhajó is jelen volt, hogy a fel- és leszálláskor csak szabad, forgalommentes pályát használhasson a repülőgép. A manővereket a kísérőhajó fedélzetéről vízirepülés-üzemvezető felügyelte, aki végig rádiókapcsolatban állt a hidroplán pilótájával, biztosítva, hogy senkire ne szálljon rá a gép, és hogy a mozgása minden pillanatban ellenőrzött és biztonságos maradjon.
