Sonnevend Pált megválasztották az Alkotmánybíróság elnökévé
Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén titkos szavazással elnökké választotta Sonnevend Pált, akit az Országgyűlés júliusban választott be a testületbe. Az új elnök megbízatása három évre szól.
Az Alkotmánybíróság közleménye szerint Sonnevend egyik legfontosabb feladatának az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását tartja. Pályázatában emellett a testület belső kohéziójának erősítését és az európai testvérintézményekkel való kapcsolatok újjáépítését is kiemelt céljai közé sorolta.
Sonnevend Pál alkotmánybíróvá választásakor azt hangsúlyozta, hogy a jó alkotmánybíró független és pártatlan, alázattal viseltetik a feladat és az intézmény iránt, és feladatának kell tekintenie az egyéni jogvédelmet, valamint a demokrácia tényleges működésének biztosítását. Mint mondta, az sem fordulhat elő, hogy az Alkotmánybíróság politikai véleményekre vagy befolyásra tekintettel hozza meg döntéseit.
Az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztására azért volt szükség, mert a 17. alkotmánymódosítással Hende Csaba már nem tölthette be alkotmánybírói pozícióját. A testület korábbi tagjai közül a 70. életévüket betöltő alkotmánybíróknak két hónapon belül távozniuk kellett, így Polt Péter elnök, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomniczi Zoltán sem maradhatott a testületben.
Az ellenzéki Fidesz közleményében azt írta: Sonnevend Pál nem legitim módon lett alkotmánybíró, ezért az Alkotmánybíróság elnöke sem lehet. A párt szerint a testületből eltávolított Hende Csaba helyére a Tisza önkénye ültette, így Sonnevend Pál alkotmányellenes módon bitorolja a székét. A Fidesz a jogállamiság helyreállítását sürgetve úgy fogalmazott, hogy a Tisza önkényuralmának kiépítői és statisztái rövid úton oda kerülnek, ahová valók.
