120 ezer milliárd forinton ül a magyar lakosság
A Gazdaságkutató Intézet Zrt. szerdán Magyarország gazdasági kilátásairól tartott konferenciát, ahol Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára, Tóth Gábor BÉT-elnök és Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója tartott előadást. A szakértők szerint a magyar gazdaság eddigi növekedési modellje kifutott, a jövőben a kiszámítható gazdaságpolitikára és a termelékenység növelésére kell összpontosítani.
Beruházási kedv és termelékenység
Porcher Áron elmondta, hogy jelenleg a magyar vállalkozások 28 százaléka tervez beruházást a következő 12 hónapban, szemben a 2014-es 77 százalékkal. Ha a vállalkozások későbbre halasztják a beruházásokat, a termelékenység növekedése is késlekedik, ami a növekedés megtorpanásához vezethet. Az államtitkár szerint a jelenlegi modell „kifutotta az idejét”, és tudásalapú gazdaságot kell építeni. Míg az EU a GDP 2,2 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, Magyarországon ez az arány csak 1,3 százalék. A cél, hogy a termelékenység az EU-átlag 70 százalékáról 75 százalék fölé emelkedjen, az exportáló vállalkozások aránya 5-ről 8 százalékra nőjön, a K+F-ráfordítás 2 százalék fölé kerüljön, és az éves GDP-növekedés 3-4 százalékos sávba essen.
A megtakarítások elköltése
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint a lakosságnak is változtatnia kellene megtakarításai felhasználásán. A 2025 végi 120 ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarításból 7 ezer milliárd készpénzben, 20 ezer milliárd bankbetétben, 15 ezer milliárd államkötvényekben van, és csak 4 ezer milliárd forinttal vett részt a lakosság a tőkepiacokon. Oszkó szerint a tőke vagy nem dolgozik, vagy máshol dolgozik.
Tőkepiaci lehetőségek
Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyonából csak 3,3 százalék van a hazai tőkepiacon befektetve. Ha az elmúlt 10 évben a vagyon 5 százalékát hazai részvénybe tették volna, az 7 ezer milliárd forintnyi addicionális hozamot jelenthetett volna. 2016 és 2026 között a hazai részvények évesített hozama 18 százalék volt, így 1000 forintból több mint 4300 lett 10 év alatt. Tóth szerint ötszáznál is több cég lenne képes tőzsdére lépni a közeljövőben.
Modellváltás és kiszámíthatóság
Virág Barnabás, az MNB elnöki főtanácsadója szerint a jó víziók hiányoztak Magyarországról, és a Draghi-jelentés javaslatainak csak 16 százaléka valósult meg. A nagy átmenetek korszakában a deglobalizáció, a demográfiai változások és az új technológiák jelentik a kihívást. A növekedési modellváltáshoz a termelékenység javítására van szükség, az innovációvezérelt vállalatok pedig nem állami támogatásokat, hanem képzett munkaerőt és kiszámíthatóságot hiányolnak. Virág szerint az euró önmagában nem csodaszer, a csatlakozás csak organikus reformprogram részeként lehet sikeres.
Vállalkozói kihívások
Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke szerint a vállalkozóknak hosszú távú döntéseket kellene hozniuk, miközben a szabályozási környezet ennél rövidebb idő alatt változhat. Szeretnék elérni, hogy minden döntés előtt legyen 30 nap érdemi egyeztetés, legalább 90 nap felkészülési idő, és év közben ne változtassanak az adózáson. Gazsi szerint „egy rossz folyamat attól nem lesz jó, hogy digitalizáljuk”, és a következő növekedési tartalék a termelékenység. Két csendes kockázatot is említett: a klímaváltozást és azt, hogy a magyar vállalatok mintegy 27 százalékának nincs utódlási terve.
