Mol: egyértelmű a kormány állásfoglalása az ukrán üzemanyagtárolás ügyében
A Mol csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója, Bacsa György a G7 Paradigma konferencia vezetői kerekasztalán beszélt az energiabiztonságról és a nemzetközi környezet kihívásairól. Az eseményen Magyarország két legnagyobb energiavállalata, az MVM és a Mol-csoport vezetője fejtette ki véleményét.
Bacsa György az orosz-ukrán háború kapcsán arról beszélt, hogy a felek a társadalmi normalitást próbálják kizökkenteni mélységi csapásokkal, amelyek súlyos károkat okoznak az orosz finomítókban. Hozzátette, továbbra is reménykednek egy energetikai tűzszünetben, és az Egyesült Államokban nemrég elfogadott új szankciós törvény is a háború fokozatos lezárását kívánja elősegíteni.
A nemrég elhunyt republikánus képviselőről, Lindsey Grahamről elnevezett törvény értelmében Kína, India, Törökország, Szlovákia és Magyarország kerülhet a célkeresztbe, potenciálisan 100 százalékos amerikai kereskedelmi vámot kapva a nagy mennyiségű orosz energiahordozó vásárlása miatt. Bacsa György szerint az amerikai elnök dönt arról, hogy ki ellen használja ezt, ez nem a Mol szintjén dől el.
A vezető emlékeztetett arra, hogy hazánknak és Szlovákiának van szankciós mentesítése a Barátság vezeték használatára, és ennek hosszabbítása is aktuális lesz a következő hónapokban. A Külügyminisztérium Bloombergnek adott válaszából az derült ki, hogy Magyarország mentessége november 21-én jár le, a parlament Külügyi Bizottságának elnöke Washingtonban lobbizott a hosszabbításért.
Ukrán tárolás Magyarországon?
A hét egyik legfontosabb energetikai történése az volt, hogy miután felmerült, Ukrajna Magyarország területén tárolna üzemanyagot a Mollal együttműködésben, Magyar Péter azt mondta, a Tisza-kormány alatt ez nem fog megtörténni.
Bacsa György ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy nem szokatlan a stratégiai készletek részben külföldi tárolása kormányközi megállapodások alapján, erre hazánk esetén is van példa. Ukrajna – nyilván a területét érő orosz csapások miatt – több országgal szeretne erről megállapodni, nem csak Magyarországgal.
A vezető a konkrét üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy az ukrán Naftogaz a Mollal együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, de ez csak arról szólt, hogy megvizsgálják a magyarországi üzemanyag-tárolás lehetőségét. Ez egy projekt-előkészítő lépés, amely nem kötelező érvényű. „De egyértelmű a kormány állásfoglalása, megértettük” – tette hozzá Bacsa György.
A NIS megvásárlása
A szerb olajvállalat megvásárlása kapcsán Bacsa György azt mondta, a tárgyalási folyamat lezárult, de az engedélyeztetés továbbra is folyamatban van, és ezek határidő nélküli hatósági eljárások.
Az Egyesült Államokból egyebek mellett végrehajtási engedélyt is kell majd szerezni, és az OFAC-tól az ügylet szankcióbiztos kifizetésére is engedélyre lesz szükség. „Hullámozva zajlanak a tárgyalások, de van egy gyorsulása az eseményeknek” – tette hozzá Bacsa György.
Mohu-problémák
Bacsa György beszélt a hazai hulladékgazdálkodási rendszerről is, amelynek elindult a kormányzati átvilágítása. Szerinte sok sebből vérzik a rendszer, a lakossági rezsicsökkentett tarifa messze van a piaci viszonyoktól, az ebből fakadó keresztfinanszírozást pedig országosan helyre kellene tenni.
Erre azért is szükség lenne, mert új típusú hulladékgazdálkodási infrastruktúrára van szükség, kellene az országba egy-két új hulladékégető, aminek a beruházási igénye darabonként félmilliárd eurós. Ehhez a Mohu megtalálta a technológiai partnereket, de a beruházás elindításához felül kell vizsgálni a díjszabási rendszert.
„De azt is el tudjuk fogadni, ha még nem érett meg arra a helyzet, hogy ezt a helyzetet valaki komplex módon kezelje” – tette hozzá a molos vezető.
Kulcsszerepben a Duna
Bertalan Zsolt, az MVM-csoport vezérigazgatója a nyári energiakrízisre visszatekintve arról beszélt, hogy rövid-, közép- és hosszú távon is foglalkoztak és foglalkozni fognak a helyzettel. Kinevezésekor ő maga sem gondolta volna, hogy a Duna vízhozama és hőmérséklete ilyen kulcskérdéssé válik, de már látszik, hogy ez a probléma tartósan velünk lesz, hiszen könnyen elképzelhető az aszály folytatódása.
A vezető reméli, hogy a paksi fenékküszöb tartós megoldás lesz; jelenleg beválik, 50 centivel emeli a vízszintet, ami nagyon jelentős, hiszen a válság mélypontján millimétereken múlt, hogy nem kellett leállítani az utolsó turbinát.
Bertalan Zsolt az árampiaccal kapcsolatban beszélt arról is, hogy ne csak erőművekkel szabályozzunk, hanem a fogyasztói oldalon is. A fogyasztói oldali befolyásolás még gyerekcipőben jár, nehezen ösztönözhetők a szereplők még piaci, pénzügyi alapon sem. Sok terv van erre az MVM-nél, ilyen például a lakossági rezsisávhatár fölötti dinamikus tarifaképzés. „Meglátjuk, mennyire reagálnak rá” – tette hozzá az MVM vezérigazgatója.
